Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
nemcsak a már kiadott költségekhez hozzá nem juthat, s a hátralékok után kamatokat sem számíthat, hanem az új betegek ellátásáról is gondoskodnia kell. Az ápolási díj megtérítésének ilyen rendszere mellett csak azok a kórházak tudták egy ideig rendbentartani háztartásuk egyensúlyát, amelyek valamelyes forgótőkével rendelkeztek. Az új kórházak azonban mind adósságcsinálással kezdték meg működésüket, mert még a legjobb esetben is beletelt egy fél év, míg az első napokban felvett betegeikre kiadott költségeikhez hozzájutottak. Minthogy pedig a kórházak kintlóvő követelései sokkal lassabban folynak be s egyáltalán nem tartanak lépést a fenntartáshoz szükséges folyó kiadásokkal, kórházaink már a háború előtti időben is kivétel nélkül mind deficittel küzdöttek, és mivel követeléseik kifizetetlen tartozásaikat nem fedezik, a szó legszorosabb értelmében eladósodtak, s csak a benyújtott számláikra azonnal folyósított előlegek segélyével rendezhették legnyomasztóbb tartozásaikat. A háború folytán előállott nehéz viszonyok a kórházak amúgy is mostoha helyzetét még súlyosabbá, s szinte elviselhetetlenné tették, a kórházfenntartókat pedig arra kényszerítették, hogy a fennálló rendelkezések ellenére, különböző alapjaikból akkor is kiutalják a kórházi kiadásokat, amikor a kórházi alap semmi pénzösszeggel nem rendelkezett, s most, midőn az így igénybe vett kölcsönök visszafizetésére került a sor, az időnkint nyújtott előlegekből kénytelenek a szabálytalanul megcsonkított alapokat kiegészíteni. Előadó miniszterelnök úr véleménye szerint ez a súlyos helyzet parancsolólag követeli, hogy a kórházak gazdasági ügyvitele egészen új alapokra fektettessók. Az eddigi rendszert : az ápolási díjak utólagos megtérítését — összes kórházaink elkerülhetetlen csődbejutása nélkül — tovább már fenntartani nem lehet, s a máris fenyegető válságból a kibontakozás egyedüli módjának az kínálkozik, hogy 1./ a kórházak tartozásai kifizettessenek, 2./ a kórházi üzem fenntartásához szükséges anyagi eszközök előzetesen bocsáttassanak a kórházak rendelkezésére, úgy, hogy az ápolási díj a végelszámolásnál csak számítási alapként szerepeljen. Az előadottak alapján felhatalmazást kér, 1./ hogy a kórházak tartozásainak kifizetésére szükséges összegeket — négy millió korona erejéig — •egyelőre csak állami előlegképen a kórházfenntartó hatóságok rendelkezésére bocsáthassa, s az e címén történt utalványozásokat addig is, míg ezeknek az előlegeknek elengedése vagy megtérítése iránt megindítandó tárgyalások befejezést nyerhetnek, mint előirányzat nélküli kiadást számolhassa el; 2./ hogy a kórházakkal szemben az országos betegápolási alapot, illetőleg az államkincstárt terhelő betegápolási díjak fedezésére, a kórházüzem zavartalan fenntartása érdekében a szükséges összegeket, tekintet nélkül az indemnitás határidejére, a folyó év egész tartamára előzetes ellátmányként elszámolás kötelezettsége mellett az állami költségvetésben gyógyköltségek—illetőleg betegápolás címén felvett hitel terhére folyósíthassa a kórházfenhtartó hatóságok részéreI Tekintettel továbbá arra, hogy az említett mindkét rovatnál ezidőszerint is csalt az 1914/15. évi költségvetésben megállapított hitel áll rendelkezésre, mely azonban az ápolási díjak emelkedése következtében különben sem elégséges, hozzájárulást kór ahhoz is, hogy a gyógyköltségek rovatán 16 millió koronát, % a rendes betegek ápolási ós.szállítási költségéi rovatánál pedig szintén 6 millió koronát — mint túlkiadást — zárszámadási indokolás mellett elszámólíiasbón. - ... A minisztertanács a kért felhatalmazást és hozzájárulást megadja.
