Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

tekintettel arra, hogy a magyar királyi kormány annak idején még a nyolcadik ilyen egyezmény alapján általa felvehető összeget sem merítette ki teljesen, s így az egyezmény létesítésére tisztán az osztrák császári és királyi kormány részéről az Osztrák—Magyar Banknál támasztott igények kielégíthetése végett volt szükség, felhívta őt, hogy a bankhitelnek osztrák részről ily arányokban való igénybevétele ellen, figyelemmel az ezzel összekötött valutáris vesze­delmekre ós arra, hogy az osztrák államkincstár aránytalanul nagyobb mérték­ben adósodik el a banknál, mint a magyar állam és ez a körülmény a jegybank­kérdés megoldásánál is súlyos akadályokat képezhet, forma szerint is foglaljon a magyar kormány nevében állást, előadja, miszerint .1918. április 15-én és 29-én, valamint június 1-ón további három rendbeli újabb, t. i. 12., 13. ós 14. 1.500 millió igénybe ve hetesé re vonatkozó egyezmény megkötése vált szüksé­gessé, mert az osztrák kormány a szükségletek fedezését az Osztrák—Magyar Bank igénybevétele nélkül nem lett volna képes biztosítani. Pénzügyminiszter xir jelenti, hogy az osztrák kormány kényszerhelyzetére való tekintettel nem zárkózhatott el a szóban forgó három újabb egyezmény megkötése elől, egy­ben azonban megkereste az osztrák császári ós királyi pénzügyminiszter urat, hogy minden lehetőt kövessen el arra nézve, hogy az Osztrák—Magyar Bank további igénybevétele mellőztessék. Az újabb kölcsönöket az Osztrák—Magyar Bank a két kormánynak, úgy, mint az előző ily kölcsönöknél is, a közösügyi szükségletek viselésére fennálló hozzájárulási aránynak megfelelően nyújtja és így mind a három 1.500 millióból külön-külön 546 millió korona esik a magyar kormányra, 954 millió korona pedig az osztrák kormányra. A kölcsö­nök feltételei megegyeznek a korábbi ilyen 1.500milliós kölcsönök feltételeivel, úgy hogy az 1915. évi július 15-én ós szeptember 16-án, az 1916. évi február 24-ón, május 31-én, szeptember 21-én és november 23-án, az 1917. évi május 19-ón, augusztus 30-án, szeptember 28-án és november 24-én, végül az 1918. évi március 20-án, április 15-én, április 29-én és június 1-ón létesített egyezmé­nyek megállapodásai egységes üzletet alkotnak. Kéri, hogy az 1912. LXIII. törvénycikk 17. §-a alapján létesített fenti újabb megállapodásokra vonat­kozó ezen bejelentése tudomásul vétessék. A minisztertanács a bejelentést tudomásul vesz Vö. 1918 — 27-3. 357. 1918. júl. 6. (22.) — 33. A Keleti Vasutak részvényeire vonatkozó íij szerződés. Vö. 1916 — 1—67. Pénzügyminiszter úr ismertetvén a „Keleti Vasutak" részvénytársaság ügyét s az ellenvasutakra vonatkozólag létrejött megállapodásokat előadja, miszerint a változott viszonyok folytán új megállapodásokat kellett létesíteni. Az új megállapodások és annak következtében, hogy a régi szerződések leg­több kikötése az időközben megváltozott viszonyok folytán tárgytalanná vál­tak, szükségessé tették, hogy a vasút tárgyában a bankcsoporttal fennálló jog­viszony is új alapra fektettessék. Az új szerződés, amely felöleli a régi szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom