Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
sóvel igyekezzék a rajta történt séreleméit elégtételt venni. E bűncselekménynek ugyanis nem tényállacléki eleme az elkövetendő cselekmény és az elkövetés módozatainak közelebbi megjelölése, elég, ha a kijelentésekből meg lehet állapítani, hogy a felhívás nyilvánvalóan bűncselekmény elkövetésére irányul. Máskép a munkásság bosszút nem állhat, a kormánnyal ós képviselőházzal nem számolhat le, és a tetteket másként elképzelni nem lehet, mint hogy a munkásság bűncselekményeket kövessen el. A beszéd tehát alkalmas a bűntetőtörvénykönyv 171. §-ába 2 ütköző izgatás vétségének megállapítására. Ez a cselekmény háború idején követtetvón el, annak következtében a fegyveres erő érdeke közvetlenül veszélyeztetett és a hadviselés érdekének lényeges sérelme következett be, amiért ez a cselekmény az 1915. évi XIX. törvénycikk 11. §-a 3 alá is esik és így bűntettet képez. De különösen alkalmas a beszéd az 1912. évi LXIII. törvénycikk 20. §-a utolsó bekezdésébe 4 ütköző bűncselekmény megállapítására, amely szerint dr. Landler beszédének azon kijelen- . tósével, hogy ő tudja, hogy a munkásság nem veszi fel a munkát addig, míg elégtételt nem kap, a munkásokat a közös munkabeszüntetésre nyilvános gyülekezeten felhívta. Ez a bűncselekmény szintén az 1915 : XIX. törvénycikk 11. §-a alá esik. Bár egyenes felhívás szószerint dr. Landler kijelentésében nem foglaltatik, jogilag azonban egyenes felhívás minden egyes olyan nyilatkozat, amelynek célzata, hogy a gyülekezet egy vagy több tagjaiban bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló hajlandóságot keltsen fel. A jelen esetben nem lehet kétség aziránt, hogy dr. Landler Jenő fenti kijelentése még azokban is felkeltette a munkabeszüntetés szándókát, akik a munkát folytatni akarták, de mindenesetre megerősítette bennük az erre való hajlandóságot. Minthogy pedig a Magyar Államvasutak Gépgyárában vasúti kocsikat és egyéb, a vasúthoz szükséges alkatrészeket állítanak elő, a hadviseléshez pedig a vasút kifogástalan működése elengedhetetlenül szükséges, nincs kétség aziránt, hogy dr. Landler cselekménye a hadviselés érdekeit nemcsak érinti, hanem közvetlenül veszélyeztette. Az ügyész intézkedett a nyomozás bevezetésére s felhívta a rendőrséget, hogy ez ügyben a fent kifejtett jogi álláspontot képviselje, dr. Landlert azonnal hallgassa ki s ha kihallgatása után is a bűncselekmény nyomatékos gyanúja alatt marad, helyeztesse őt előzetes letartóztatásba. Honvédelmi miniszter úr véleménye szerint a jelen esetben kétségtelenül fennforognak a katonai büntetőtörvény 327. §-ának ismérvei, miért is dr. Landlert a katonai ügyészségnek kellene átadni. Igazságügyminiszter úr a honvédelmi miniszter úr felfogásához hozzájárul. A minisztertanács felkéri az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter urakat olyórtelmű intézkedés sürgős megtételére, hogy a dr. Landler elleni vizsgálatnál a királyi ügyészségen kívül 2 Az 1878 : V. tc. a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről; 171. §-a : „Aki valamely gyülekezeten nyilvánosan, szóval, vagy aki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen felhí, ha a bűntett vagy vétség elkövettetett : mint felbujtó büntetendő. — Ha pedig a felhívás eredménytelen maradt — amennyiben az a jelen törvény külön rendeletei alá nem esik : két évig terjedhető államfogházzal, és kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." 3 A hadviselés érdekei ellen elkövetett visszaélésekről szóló te. — A 11. §. szerint az ilyen cselekmény büntetése öt évig terjedhető börtön. 4 A munka beszüntetésére való, hadi érdekeket sértő felhívásnak az a fajtája, amelyért öt évig terjedhető fegyház vagy három évig terjedhető fogház járt.
