Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
hatalmat a kormány intézkedéseinek végrehajtása céljából) és nem utolsó sorban az egész kormány munkáját figyelemmel kísérő miniszterelnök szintén több tárca ügyei iránt érdeklődött. A jegyzőkönyvi kivonat egy-egy pont teljes szövegének a jegyző által hitelesített másolatát tartalmazza. A jegyzőkönyvek fogalmazványának felzetén megtalálható annak felsorolása, hogy melyik pontból melyik miniszter kapott kivonatot. Ezek a kivonatok az illetékes minisztérium irattárában rendszerint külön sorozatban kaptak elhelyezést. • * * • A végleges szöveg alapján készült a jegyzőkönyvek német fordítása, amelynek tisztázatát a magyar tisztázattal együtt felküldtek Bécsbe a királyi kabinetirodába. Onnan a magyar tisztázat néhány hét múlva visszaérkezett a miniszterelnökségre, a király sajátkezű aláírásával, továbbá a következő megjegyzéssel : „Ezen jegyzőkönyv tartalmát tudomásul vettem." A jegyzőkönyvet ezenkívül a miniszterelnök és a jegyzőkönyvvezető írta alá. Az aláírások az utolsó pont szövege után, az utolsó lapon találhatók. Az első lapon az ülésen résztvevő miniszterek névsora olvasható, a nevek mellett a miniszterek sajátkezű aláírásával. A német tisztázati példány Bécsben maradt, jelenleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv őrizetében található ezek gyűjteménye, a „Kabinetskanzlei, Ungarische Ministerratsprotokolle" nevű sorozatban. Ez a sorozat nem teljes, hiányoznak belőle az 1915. évi fordítások, továbbá az 1918. aug. 13. (26. sz.) minisztertanács után tartott ülések jegyzőkönyvének fordításai is, bizonyára azért, mert már egyáltalán nem készültek el. Erről tanúskodik a jegyzőkönyvek vezetésével megbízott Joanovich Pál miniszterelnökségi h. államtitkár 1918. szept. 17-i mentegetődző levele. A király ugyanis 1918. szept. 12-i „legfelső resolutio"-jában kifogásolta, hogy a magyar jegyzőkönyveket bizonyos késéssel kapja kézhez. Ennek oka Joanovich levele szerint a német fordításokat készítő Bónitz Ferenc osztálytanácsos hosszabb betegsége, valamint a másolók kimerültsége és megbetegedése volt. Joanovich szept. 17-én közölte, hogy a 23.—27. sz. jegyzőkönyvek fordításai már előkészületben vannak s a többit is az eddiginél gyorsabb ütemben fogják elkészíteni. 118 Ám a Bécsben található utolsó fordítás-tisztázat a fent említett 26. sz. A német fordítás tisztázata külső formájában egészen hasonló a magyar tisztázathoz. Legfőbb eltérés a kettő között abban áll, hogy a német példányon nincsenek rajta az ülésen résztvett miniszterek aláírásai, s a végén a királyi és a miniszterelnöki aláírás nem sajátkezű, mint a magyar tisztázaton. A német fordítások tisztázatának átnézése abból a szempontból érdekes, hogy az uralkodók ezt és nem a magyar példányt tanulmányozták. 1914-ben a német tisztázatokban semmiféle bejegyzés nem látható. Az 1915. év anyaga hiányzik. Az 1916. máj. 5-i (8. sz.) jegyzőkönyv az első, amelyben az uralkodótól, esetleg környezetétől származó jelöléseket, aláhúzásokat találunk. Ezek a jelek inkább IV. Károly korszakából származnak. Az utolsó jegyzőkönyv, amit még I. Ferenc József király írt alá, az 1916. jún. 18-i. A tartalomjegyzékben megjelölték a számukra valamilyen szempontból érdekes pontokat, s ugyenezen pontoknak szövegében is a fontosnak minősített sorokat aláhúzták. Széljegyzetek nem fordulnak elő. Ezek a helyek, amelyek különösen felkeltették az uralkodónak vagy környezetének figyelmét, nem mindig esnek egybe 118 Az 1918. máj. 22-i jegyzőkönyv német fojclításáriak tisztázatátan, az utolsó lapok közé becsúsztatva található.
