Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
ségletót és csak ha ez fedezve van, adhatunk a hadseregnek és az osztrákoknak a feleslegekből. Ez ügyben közös miniszteri értekezlet lenne hivatva állást foglalni, amit ő a bécsi tárgyalások rendjén ki is jelentett. Kereskedelemügyi miniszter úr szükségesnek tartja a hadsereg szükségletének és az osztrák szükségletnek különválasztását, mert a hadsereget okvetlenül el kell látnunk, e részben saját lakosságunk és hadsereg között nem tehető különbség, azért a fejkvóták megállapításánál figyelemmel kell lennünk arra, hogy a saját lakosság számára azok úgy állapíttassanak meg, hogy a hadsereg ellátása biztosítva legyen. Az osztrák lakosságnak jutó mennyiségeket illetőleg pedig kéri először a korai cséplésből átengedhető mennyiségeket, illetőleg annak kikötését, hogy a cséplósi munkák akadálytalan foganatosíthatása végett a cséplóshez szükséges megfelelő mennyiségű szenet ellenérték gyanánt rendelkezésünkre bocsássanak, másodszor pedig, hogy megegyezés jöjjön létre abban az irányban, hogy az átengedendő gabonáért ellenérték gyanánt oly iparcikkeket és terményeket kapjunk, melyre nekünk szükségünk van (szén, petróleum, ruházat). Miniszterelnök a kereskedelemügyi miniszter úr által elfoglalt állásponthoz a maga részéről hozzájárul, kifejezetten hangsúlyozandónak tartja azonban, hogy a magunk szükségletének, valamint a fejkvótának megállapítását és egyáltalán a terméssel való rendelkezést kizárólag magunknak tartjuk fenn. A közös miniszteri értekezlet ezekről tájékozást nyer ugyan, de a rendelkezés tekintetében semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Kifejezetten hangsúlyozni kívánja, hogy ha feleslegünk mutatkozik, azt a kereskedelemügyi miniszter úr által hangsúlyozott feltételek mellett önként érthetőreg készséggel átengedjük. A minisztertanács a közélelmezési ügyek vezetésével megbízott miniszter úr jelentését tudomásul veszi, azonban maga részéről is arra az álláspontra helyezkedik, amelyet a kereskedelemügyi miniszter úr és a miniszterelnök úr \ elfoglaltak. L. 1918 — 24—45. 344. 1918. jún. 15. (20.) — 3. Különleges intézkedések tervezete a román határkiigazítás folytán Magyarországhoz csatolandó területen. L. 1918—18-34. Miniszterelnök úr előadja, hogy a román határkiigazítás folytán Magyarországhoz csatolt területek 1 közigazgatási szervezésének irányelveire vonatkozólag a kormány állásfoglalása válik szükségessé. Az előbbi belügyminiszter úr az idevágó kérdések komplexumát tanulmány tárgyává tévén, abból az alapelvből indult ki, hogy a szóbanforgó területeken kivételes közigazgatási szervezet léptetendő életbe és a kormánynak megadandó a mód kivételes rendszabályok alkalmazására, ami a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXIII. t. c. és az i Vö; 1918-9-23., 2. jegyzet.
