Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
kormány lemondását határozta el". 112 Az 1918. ápr. 17-i jegyzőkönyv röviden bejelenti a kormány lemondását, de a lemondás okát csak általánosságokban jelöli meg s nem hozza összefüggésbe a külügyminiszterváltozás tényével. 115 Az 1918. okt. 16-i jegyzőkönyv 114 ismét csak pársoros beszámolót tartalmaz; a kormány lemondásával kapcsolatban. Ezzel szemben a fent említett s az ülésen jelen volt miniszter a délszláv kérdés részletekbe menő tárgyalásáról és Wekerle miniszterelnök ezzel kapcsolatban tett nyilatkozatairól számol be naplójában. 115 A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek sem tartalmazhattak mindent, ami az ülésen elhangzott. Gratz Gusztáv az 1913. okt. 3-i közös minisztertanács üléséről a következőket írja : ,,Sőt Conrad szerint ez alkalommal (Tisza István) azt is mondotta volna —• amit a minisztertanácsi jegyzőkönyv nem említ meg, — hogy ha már háborúra kerül a sor Oroszországgal szemben, talán jobb, ha most történik, mint ha későbbre halasztódik." 116 Hasonló panasz merül fel az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvekkel szemben is. Albert Scháffle osztrák kereskedelemügyi miniszter (1871) írja emlékirataiban : „Minisztertanácsi üléseink a valóságban egészen másként folytak le, mint ahogyan elméletben elképzeltem. A kabinet ugyan, ami a főszemélyeket illeti kezdettől fogva egységes volt, azonban a döntésekre vonatkozólag már előzetesen megállapodás történt. A minisztertanácsi jegyzőkönyv gyakran nem tartalmazza a döntések fő okát." Ferenc József a legfontosabb dolgokat személyesen, szóbelileg beszélte meg a miniszterelnökkel, hasonlóképpen tárgyaltak egymással a szakminiszterek is. 117 A jegyzőkönyvekbe leginkább csak a tárgyalások végeredményeképpen létrejött határozatok kerültek bele. A személyes ügyintézés következtében ugyanilyen korlátozottság áll fenn a belpolitikai kérdésekkel kapcsolatos egyéb források esetében is. Külügyi vonatkozásban — ebben a korszakban —még jobb a helyzet. A távollevő követekkel folytatott levelezés írásban rögzített olyan ügyeket is, amelyeket a fővárosban tartózkodó miniszterek személyesen beszéltek volna meg. A világháborús magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek, mint már fentebb érintettük, különösen fontos kérdések tárgyalásakor az egyes miniszterek hozzászólásait is tartalmazzák. A minisztertanács jegyzője által készített fogalmazványt a miniszterelnökség alkalmazottai gépírással letisztázták és egyeztették. Nem találjuk annak nyomát, hogy tisztázás előtt a miniszterelnök vagy a miniszterek átnézték volna a fogalmazványt és engedélyt adtak volna annak letisztázására. Az előterjesztést tevő miniszterek az őket illető pontokból kivonatot kaptak, továbbá minden olyan pontból is, amely tárcájuk feladatköréhez közel állt, vagy amelyek elintézésében szerepük volt. A földművelésügyi miniszter pl. megkapta a közélelmezéssel foglalkozó pontok kivonatát is, mert a közélelmezési miniszterrel, s igen gyakran a kereskedelemügyi miniszterrel is együtt kellett működnie. A pénzügyminiszternek szüksége volt valamennyi olyan pont kivonatára, amely pénzügyi intézkedésekre is utasítást adott. Az igazságügyminiszter többek között a törvényhozási intézkedésekkel kapcsolatos pontokra tartott igényt. A belügyminiszter (aki pl. gyakran bocsátott rendelkezésre kar112 Szterényi i. m. 91. o. 113 1918—15 — 1. 114 1918 — 33 — 1. 115 Windischgraeiz i. m. 321 — 322. o. és Gratz i. m. II. k. 375. o. ne Gratz i. m. II. 276. o. 117 Fellner, Fritz: Kaiser Franz Joseph und das Parlament. (Mitteilungen des Östcrreichischen Staatsarcliivs. Wien, 1955. 9. Band, 287 — 289. o.)
