Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
Komoly nehézség mutatkozik a hizlalás terén is. A hizlaláshoz 1,250.000 q tengerire volna szükség, „amelynek 50%-át kell, hogy a hadsereg engedje át a részére megállapítandó tengeri-mennyiségből." Mielőtt a rekvirálás eszközéhez folyamodnának, helyes volna a gazdákat felhívni, hogy a hizlalásra alkalmas sovány sertéseket önként ajánlják fel; ebben az esetben a megállapított maximális áron felül kg-ként 1 K — 1 K 50 fillér hizlalói nyereséget is kaphatnának. A rekvirálást csak ezen felhívás eredménytelensége esetén kellene elrendelni. Kedvezőtlen a helyzet a szemestakarmány területén is, mivel a hadi és polgári szükséglet összesen 14 millió q, míg a jelenleg rendelkezésre álló készletek 2,700.000 g-t tesznek ki. „Kétségtelen, hogy a most ismertetett viszonyok a legsúlyosabb helyzet elé állítják a kormányt, úgy gazdaságilag, mint politikailag. Amíg a terméseredmények a betakarításkor egész könnyen megengedték volna a szükségelt fedezetek biztosítását, addig ma — mivel az elhibázott rendelkezések folytán a gabonakészleteknek egy nagy része csempészet és az állatokkal való feletetés által rendeltetésétől el vonatott — jórészt csak az országos gazdasági szükségleteknek legszűkebb térre való szorításával lehet már az igényeket kielégíteni. — A végből tehát, hogy az ellátásra szükséges gabona- és szemes takarmány mennyiségek előkeríthetők legyenek, véleménye szerint minden téren a legszigorúbb rendszabályok életbeléptetéséről ós a legerősebb eszközök alkalmazásáról kell sürgősen gondoskodni, mert nemcsak az ország lakosságának ós a hadseregnek ellátásáról kell gondoskodni, hanem arról is, hogy mihelyt ezek megfelelő ellátása biztosítva van, Ausztriának is lehetőleg segítségére siessünk. a) Ezt kívánják az általános politikai szempontok és a végleges siker első ós elengedhetetlen feltétele, hogy Ausztria szükséglete is az új termésig biztosítva legyen; ha a közellátás hiányából Ausztria összeomlik — ez a mi vesztünket is jelentené. — Ez a kormány ezért a felelősséget nem vállalhatná." b) Mivel a közélelmezési intézkedések végrehajtása az országban az illetékes hatóságok részéről nem történik azzal a céltudatossággal és komolysággal, amint <azt a helyzet általában megkívánná, elsősorban egy olyan szervezet létesítésére volna szükség, amely a jelenleg folyamatban levő gabonarekvirálások sikerességét feltétlenül biztosítja, a jövőben pedig a közélelmezés menetét az egész országban ellenőrzi. Legcélszerűbb lenne az országot közélelmezési szempontból megfelelő számú kormánybiztosi kerületre osztani ; az előbb vázolt teendőket pedig a kormánybiztosok végeznék el. Minden egyes katonai parancsnokság területén két leormánybiztosságot állítanának fel; számuk összesen 11 volna. E külső szervezet felállítása mellett, az intézkedések egységessége érdekében, legelső feladat a közélelmezési miniszter ügy- és hatáskörének világos meghatározása. Erre vonatkozólag részletes tervezetet terjeszt a minisztertanács elé. L. 530/1918. M. E. sz. r. a közélelmezési kormány biztosságok és közélelmezés i bizottságok felállításáról, febr. 7,, R. T. 1918. 18—20. o. L. még : 1918. febr. 14. (7.) — 26. , -a kinevezendő kormánybiztosok illetményeiről és a kormánybiztosi hivatalok szervezetéről. Vö. 1918 — 8 — 37. A rekvirálásra vonatkozó rendeleteket 1. az R. T. tárgymutatójában „igénybevétel" címszó alatt. a)—b) Ez a rész az előterjesztés szövegéből való.
