Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
1918. febr. 7. (6.) — 51. A török birodalommal kötött jogi egyezmények aláírása. Az igazságügy miniszter ismerteti a Törökországgal 1918. januárjában , kötött konzuli, letelepedési, jogvédelmi- és jogsegély egyezményt, kiadatási szerződést és az engedetlen hadkötelesek és a katonaszökevények kiadatásáról szóló egyezményt és felhatalmazást kér, hogy ezeknek aláírására dr. Tőry Gusztáv belső titkos tanácsost, igazságügyi államtitkárt kiküldhesse. 278. 1918. febr. 7. (6.) — 53. Háborús szolgálati idő beszámítása a militarizált és nem müitarizált üzemek munkásai esetében. Honvédelmi miniszter úr előadja, miszerint a háború miatt 4 éven át a fősorozás megtartható nem lóvén, 1 a háború befejezésekor aktuálissá válik az a kórdós, hogy az állításköteles, de a fenti okból még be nem sorozott hadkötelesekre háramló rendes tényleges szolgálati kötelezettségbe a háború alatt teljesített népfelkelői szolgálat mily mértékben számíttassék be? Ezzel kapcsolatban felmerül az a kórdós is, vájjon a háború alatt militarizált gyárak, üzemek, stb. népfölkelésre kötelezett munkásai, akik e militarízalas következtében katonákká váltak, miként kezeltessenek, illetőleg az általuk e militarízalas tartama alatt teljesített szolgálat a reájuk később háramló rendes tényleges szolgálati kötelezettségbe beszámíttassék-e ? Véleménye szerint jogi szempontból kétségtelen, hogy ezek az egyének, bár rendes alkalmaztatásuk helyén ós rendes polgári hivatásukat folytatták, sőt a legtöbb esetben a polgári béreknek megfelelően is díjaztattak, a militarízalas következtében mégis katonákká lettek, hiszen népfelkelőkké avattattak fel, a népfelkelői esküt is letették és ennek az alapján a katonai fegyelmi szabályok hatálya alá kerültek, ami őket úgy a gazdasági szervezkedés, mint a bérmozgalmakban való részvétel és a szabad költözködés szempontjából is hátrányos helyzetbe hozta. Ebből a szempontból tehát a militarízalas alatt eltöltött idő katonai szolgálatban töltött időnek és így beszámítandónak volna tekintendő. Máskép áll a dolog az egyenlő -elbánás szempontjából. Közismert tény ugyanis, hogy e militarízalas legnagyobbrészt oly vállalatokra és üzemekre terjedt ki, amelyeknek munkásai megbízhatatlan, sőt nyugtalan magatartást tanúsítottak, úgy hogy az állam érdeke egyenesen megkívánta az illetőknek a teljes katonai fegyelem alá való helyezését. Számos vállalat, üzem pedig csak azért nem militarizáltatott, mert annak munkásai 1 Az 1912 : XXX. te (a véderőről) 17. § 2. pontja szerint az újoncok fősorozását minden évben rendszerint márc. 1-től ápr. 30-ig terjedő idő alatt kell megtartani.
