Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
annyi gondozást ós vele való foglalkozást igényel, mint az egy éven aluli gyermek. Az 1—2 év közötti gyermek épp annyiszor ébreszti fel a nevelőszülőt éjjel és igényli a világítás melletti éjjeli gondozást, mint az egy éven aluli. És ezért teljesen indokolt, hogy az egy éven aluli és az 1—2 óv közötti gyermek tartásdíja között különbség ne tétessék főleg amiatt is, mert hiszen a kicsi gyermek legveszélyeztetettebb életkora a betöltött 2 éves korig tart. Ép így indokolatlan és értelmetlen volt mindig a 2—7 év közötti gyermekeknél megállapított havi 8 korona, amely összeg mellett ma gyermekeket eltartani egyáltalán nem lehet. Sem a gyermekekre fordított fáradság, sem a gyermek által elfogyasztott ólelmicikkek nem indokolják azt, hogy az 1—2 éves gyermek után és a 7—15 éves gyermekek után fizetett 10-10 korona mellett miért fizettetik a 2—7 év közötti gyermekek után csak 8 korona. Önkényes ós semmi által sem támogatott megállapodás következménye ez a tartásdíjleszállítás." A belügyminiszter javasolja, hogy a m. kir. állami gyermekmenhelyek kötelékében gondozott gyermekek tartásdíját felemeljék és az 1—2 év közötti gyermekek tartásdíját az eddigi 10 k-ról lá K-ra, a 2—7 év közöttieket 8 K-ról 10 K-ra. Mivel az állami nyermekmenhelyeken összesen 7889 egy-két év közötti és 27.965 kettő-hét év közötti gyermeket gondoznak, a tartásdíjfelemelés összesen évi 1,050.000 K-t fog kitenni. A gyermekvédelmi szabályzat felhatalmaz arra is, hogy bizonyos indokolt esetekben, amikor a gyermek egészségi állapota, szervezeti gyengesége, testi vagy lelki fogyatkozása vagy kiváló szellemi képességei azt indokolttá teszik, a rendes tartásdíj helyett annak másfélszerese fizettessék. Ezzel a jogommal éltem eddig is, ezt gyakorolni kívánom fokozottabb mértékben a háború alatt előállott kényszerhelyzetből kifolyólag. A fent előadottakból látni méltóztatik, hogy az adott nehéz viszonyok között a legmesszebbmenő szigorú takarékosság szem előtt tartásával igyekszem a kérdést megoldani, aminek döntő bizonyítéka, hogy a tartásdíjaknak nem az egész vonalon való felemelését vettem tervbe, hanem az individuális megoldás és a takarókosság alapjára helyezkedtem." 268. 1918. jan. 23. (3.) — 16. A Központi Statisztikai Hivatal feladatai a háború után. A kereskedelemügyi miniszter bejélenti, hogy a háború után több szempontból új statisztikai felvételekre lesz szükség.^ ,,A háború közviszonyaink minden ágában olyan eltolódásokat okoz, hogy a háború befejeztével az államra váró nagy reorganizáló munka során a kormányzat minden ágának természetszerűleg szüksége lesz az új állapotokat megvilágító különféle statisztikai felvételekre." ,,A háború után a népszámlálás megtartását a honvédelmi, belügyi, földművelésügyi, vallás- és közoktatásügyi, valamint a cs. és kir. hadügyminisztériumok szorgalmazzák s fontos honvédelmi, közgazdasági és népesedési szempontból a hadi szolgálatra bevonult lakosság leszerelése és a hadia ) Mivel a tisztázat csak a tárgyalás végeredményét tartalmazza, a szöveg többi részét az előterjesztés alapján közöljük.
