Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1918. év

hozzájárulásáról ő felségéhez felterjesztést intézzen. Javasolja továbbá, hogy a folyó évi január hó 10-re kitűzött első ily közös tanácskozáson, mely hadügy­miniszter úr elnöklete alatt fog megtartatni, a kereskedelemügyi, a földművelés­ügyi, a honvédelmi és a közélelmezési miniszter urak személyesen vegyenek részt. A minisztertanács a miniszterelnök úr javaslatá­hoz hozzájárul s a kereskedelemügyi, földműve­lésügyi, honvédelmi és közélelmezési miniszter urakat felkéri, hogy a január hó 10-i értekezle­ten személyesen részt venni szíveskedjenek. 264. 1918. jan. 11. (2.) — 21. A hadifoglyokra és a megszállott területek polgári lakosaira vonatkozó amnesztia. A magyar minisztertanács jegyzőkönyveiben ez a pont tartalmazza az első utalást a brcszt-litovszki béke előkészületeivel kapcsolatban. Oroszország és Németország között a fegyverszüneti tárgyalások 1917. dec. 3-án (orosz időszámítás szerint nov. 20-án) kezdődtek meg. Dec. 15-én 28 napos fegyverszünetet kötöttek, dec. 22-én pedig meg­kezdődtek a béketárgyalások. Jelen volt az Osztrák-Magyar Monarchia küldöttsége is, gr. Czernin külügyminiszter vezetésével. — A megszállott területek kiürítésének sokáig vitatott kérdéséről dec. 27-én kezdtek tárgyalni. V. P. Patyomkin (szerk.): A diplomácia története. 1872 — 1919. Bp. 1948. 307 — 308., 313., 320 — 322. o. Igazságügyminiszter úr előadja, miszerint a császári és királyi közös külügyminiszter úr az Oroszországgal megállapítandó előzetes békepontoza­tok közé a német birodalmi kormány részéről előterjesztett következő szövegre kérte tőle a magyar királyi kormány állásfoglalásának sürgős kieszközlését­„Die Vertragschliessenden Teile gewähren Amnestie den dem anderen Teile angehörenden Kriegsgefangenen für alle von ihnen begangenen Straftaten, ferner den internierten oder verschickten Zivilangehörigen des anderen Teiles für die, während der Internierung oder Verschickung begangenen Straftaten, endlich allen Angehörigen des anderen Teiles für die zu dessen Gunsten began­genen Straftaten. Die beiden Teile gewähren ihren eigenen Angehörigen Amnestie in Anse­hung der Arbeiten, die sie als Kriegsgefangene des anderen Teiles geleistet haben, sowie in Ansehung ihres politischen Verhaltens während der Zeit der Besetzung ihres Wohngebietes." 1 Minthogy e közkegyelmi rendelkezések túlnyomó részben a honvédelmi miniszter úr tárcája körébe estek, előadó miniszter úr mindenekelőtt a hon­védelmi miniszter úrral lépett érintkezésbe, ahol, tudva azt, hogy a kérdéses rendelkezések a császári és királyi hadügyminisztériumban is megfontolás alatt állnak, célszerűnek látták a magyar királyi kormány állásfoglalása előtt a hadifoglyok tekintetében első sorban érdekelt hadügyminisztérium idevágó tárgyalási anyagának megszerzését. 1 A szerződő felek amnesztiát adnak a másik félhez tartozó hadifoglyok számára az általuk elkövetett bűntettekért, s ugyancsak amnesztiát adnak a másik fél internált vagy száműzött civil alattvalói" számára is mindazokért a bűntettekért, amelyeket internálásuk vagy száműzetésük alatt elkövettek ; amnesztiát adnak végül a másik fél valamennyi állampolgárának mindazokért a bűntettekért, amelyeket a másik fél érdeké­ben követtek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom