Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1917. év

felosztást foganatosító szerv összetétele tekintetében a magyar királyi kor­mány álláspontját a következőkben jelölhesse meg. 1. / Elvileg hajlandók vagyunk a természetbeni felosztásra kerülő készle­teknek a közös költségekhez való hozzájárulásnak kulcsától eltérő mértékben való megosztása iránt esetről-esetre az összes tekintetbe jövő és eleve egyen­értékű szempontok egyidejű mórlegelése alapján tárgyalni, de azon világos fenntartással, hogy megegyezés létre nem jötte esetén az illető anyagleltárbeli csoporthoz tartozó készletek természetben is a kvóta számarányában lesznek a két állam között felosztandók. 2. / Abban a bizottságban, amely a szóbanforgó készletek megosztási kulcsait a fentiek szerint megállapítani vari hivatva, a magyar királyi kormány 4 képviselőt küld ki, kik együttesen is 1 szavazatot képviselnek az osztrák kor­mány kiküldötteinek ugyancsak 1 szavazatával szemben és ép ezen körül­ményre való tekintettel a maga részéről a saját delegációja 4-es fejlétszámához ragaszkodik ugyan, de az osztrák kormányképviselők számának megállapí­tására a maga részéről befolyást gyakorolni nem kíván. A minisztertanács a tárcaközi értekezlet ered­ményéről tett bejelentést tudomásul véve, a kért felhatalmazást megadj a. A) * , A) A tárcaközi értekezletet, amelyet a cs. és kir. hadügyminiszter hívott össze, 1917. nov. 26—28-án tartották Budapesten. Itt a felosztás alapelveire és a felosz­tást foganatosító szerv összetételére vonatkozólag nem jött létre megegyezés. A felosz­tást illetőleg ugyanis az osztrák kormány, a kvóta szerinti felosztás elvének elisme­rése mellett, „bizonyos anyagkategóriákra nézve alapelvül leszögezni kívánta azt, hogy a nyersanyagok, ócskaanyagok és félgyártmányok szétosztása rendszerint a két állam illető iparágai teljesítőképességének egymáshoz való arányában történjók, egyéb használati tárgyaknál pedig, beleértve a fa­és építőanyagokat is, vétessenek figyelembe elsősorban a háborúban elpusztult vidékek s mindezen anyagok a szóbanforgó vidékek rekonstruálására fordíttas­sanak és csak meg nem egyezés esetére tartassék fenn azoknak kvóta arányá­ban való természetbeni felosztása. Az osztrák kormány azon javaslatát, hogy a katonai készletek felosztása ezen két lényeges kategóriára nézve rendszerint így történjék, nem fogadhat­juk el" — vélte a minisztertanács — „mert ez Ausztria szükségleteinek magyar szükséglet rovására való kielégítését eredményezné és Ausztriát egyoldalú előnyhöz juttatná. Ezzel szemben részünkről még előnyösebb volna a rideg kvóta szerinti megosztás is". 255. 1917. dec. 8. (43.) — 35. Fizetéstelen minisztériumi tisztviselők háborús pótléka. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök kéri, hatalmazza fel a minisztertanács az egyes minisztereket arra, hogy a minisztériumokban alkal­mazott fizetéstelen tisztviselőket, akik nem évi segély díjat, hanem napidíjat kap­nak, háborús segélyben részesíthessék. Azok a fizetéstelen tisztviselők (gyakornokok, gyakornokjelöltek), akik semmiféle javadalmazásban sem részesülnek, vagy akik csak tiszteletdíjat élveznek, háborús segélyben egyáltalán nem részesíthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom