Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

Bevezetés

nácson vett részt, a 11-én és 27-én tartott üléseken, a másik kettőről hiányzott. A 11-i és 27-i ülések jegyzőkönyvében a breszt-litovszki béke kérdéséről nem esett szó. — 1918. ápr. 16-án, a Budapesten tartott minisztertanácson Wekerle miniszterelnök és Szterényi József kereskedelemügyi miniszter kételyüket fejezték volna ki Ausztria élelmezési helyzetének súlyosságát illetően.

78 Ápr. 16-án nem volt magyar minisztertanács, az ápr. 12-i jegyzőkönyvben viszont kétszer is volt szó a súlyos, általánosan fenyegető élelmiszerhiányról s mindkél alkalommal az Ausztria megsegítése érdekében történő erőfeszítésekről is.

79 De nyoma sincs annak az éles vitának, ami a napló szerint lezajlott. — Utal a napló egy ápr. 22. és máj. 10. között tartott — a jegyzőkönyvekben nem szereplő — minisztertanácsra, ahol Wekerle Burián külpolitikájáról és a román béke kérdéséről nyilatkozott volna.

80 — Május 28-án a napló szerint minisztertanács volt Budapesten, ahol ismertették Buriánnak a német főhadiszálláson a lengyel kérdésben folytatott tárgyalásait.

81 Május 28-ról jegyzőkönyv nincs, de egész május hónapban, sőt június elején sincs a jegyzőkönyvekben semmi nyoma a lengyel kérdésről való tárgyalásnak. 1918. októberében, írja másutt Windischgraetz, minden nap voltak miniszteri megbeszélések.

82 Ezekről a jegyzőkönyvekben nem szereplő minisztertanácsokról feltehetjük, hogy a kormánynak zárt jellegű, bizalmas értekezletei voltak. 1914. júl. 31-i kelettel közöljük is egy ilyen zárt minisztertanács jegyzőkönyvét, amely azonban külső formájában is lényegesen elüt a többi jegyzőkönyvtől, kézírással készült, sorszáma nincs, a miniszterek aláírása is hiányzik róla. Szemmel láthatólag nem tartozik a minisztertanácsi jegyzőkönyvek jól ismert sorozatához. A honvédelmi miniszter elnöklete alatt tartott, szakreferensekkel kibővített zárt minisztertanács a mozgósítás egyelőre nyilvánosságra nem hozható kérdéseiről tárgyalt. Ehhez hasonló jegyzőkönyvet az 1914—1918 közötti időre vonatkozólag nem találtunk. Az 1918. jan. 23-i (4. sz.) minisztertanácsi jegyzőkönyvben maga Wekerle miniszterelnök tesz említést a kormány tagjainak egy ilyen bizalmas megbeszéléséről, a kormány lemondásával kapcsolatban. A minisztertanács elé terjeszti a kormány lemondásának kérdését mint ,,a kabinet tagjainak egyik legutóbbi bizalmas értekezletükön hozott megállapodását". A miniszterelnök csak a bizalmas értekezleten lefolyt vita pár soros végeredményét közli, ami csak úgy volna teljesen érthető, ha a bizalmas tárgyalás lefolyását is ismernénk. Bizalmas értekezletnek tekinthetők azok a hagyományos vacsorák is, amelyedet a miniszterelnök rendezett a minisztertanács tagjai részére egy-egy minisztertanácsi ülés után. Az előbbiekből kitűnik, hogy a kormány tagjai a jegyzőkönyvekben rögzített üléseken kívül más keretek között is foglalkoztak a minisztertanács elé kerülő kérdésekkel : zárt minisztertanácsban s az egész kormány bizalmas értekezletem. De van adatunk arra is, hogy ezeket a kérdéseket az érdekelt miniszterek megvitatták a minisztériumokban, szakértők bevonásával, de nem egyszer klubokban is, pl. a kormánypárt helyiségeiben is. Tisza István feljegyzése szerint 1916-ban a kormány tagjai minden este összegyűltek az Országos Munkapárt helyiségében és az egyes szakminiszterek ott gyakran sürgős érte78 Uo. 193—194. o. 79 1918 — 14-35. és 1918 — 14-37. 80 Windischgraetz i. m. 198 — 199. o. 81 Uo. 224-255. o. 82 Uo. 316. o.