Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
Bevezetés
Tisza-kormány bukása után. A Wekerle-kormány 1917. aug. 24-i első minisztertanácsa határozatképpen kimondta, hogy a jövőben hetenként fognak minisztertanácsot tartani, minden csütörtökön délután négy órakor. 51 De 1917 októberében nyolc ülés is volt. 1914-ben — július 9-től az év végéig — 18, 1915-ben 23, 1916-ban 19, 1917-ben 46, 1918-ban —október 31-ig —35 minisztertanácsi ülést tartottak. Az egy ülésen tárgyalt ügyek száma nem egyszer elérte, sőt túl is haladta a százat. A háborús helyzetből adódó nehézségek és problémák felszaporodása tárcanélküli miniszterek kinevezését tette szükségessé. Követték ebben a külföldön kialakult gyakorlatot, amely szerint egyes államférfiak a kormány felelős tagjai lehettek anélkül, hogy miniszteri tárcát vállaltak volna. Ilyen tárcanélküli miniszter volt egyébként, amint lentebb láttuk, a horvát.-szlavóndalmátországi miniszter is. 02 1917. augusztus 4-én nyert szentesítést az 1917 : XI. te, a magyar miniszterek számának ideiglenes felemeléséről, aminek következménye a háborúval és a békére való átmenettel kapcsolatos feladatok megoldása érdekében a kormány kibővítése volt, A törvény a kormányra és a minisztertanácsra bízta, hogy a szükséghez képest létesítsen tárcanélküli miniszteri állásokat és határozza meg azok munkakörét és elnevezését is. Az új miniszterek munkakörét, egyelőre csak általánosságban, az 1917. aug. 24-i minisztertanács állapította meg. Vázsonyi Vilmost az új választójogi törvény előkészítésével, gr. Hadik Jánost, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökét a közélelmezési ügyek vitelével bízták meg, gr. Batthyány Tivadar a szociális (népjóléti) jellegű, Földes. Béla az átmenetgazdasági teendők tárcanélküli minisztere lett. Később röviden választójogi, közélelmezési, népjóléti és átmenetgazdasági minisztereknek nevezték őket. Az 1916 októberében alakult Országos Közélelmezési Hivatal 1917-ben már minisztériumi jellegű teendőket látott el. Az átmenetgazdasági miniszter működése jórészt kísérletezésekből és tapogatózásból állt, igen gyakran magának vindikálta más minisztériumok feladatait, míg végül az 1918. máj. 10-i minisztertanács határozatával feloszlatták és teendőit több szakminisztérium között osztották szót. A népjóléti minisztérium szervezése csak éppen megindult. 53 Az 1917 júniusában alakult Esterházy-kormányban négy, az első Wekerle-kormányban (1917 augusztus) három, a második ós a harmadik Wekerle-kormányban (1918 január és április) már csak egy tárcanélküli miniszter, a közélelmezési miniszter foglalt helyet, A világháború alatt tartott minisztertanácsokon, ugyanúgy, mint már 1867-ben is, a miniszterelnök elnökölt. Az üléseken részt vett a kormány minden tagja, A résztvevők a következő sorrendben tették meg előterjesztéseiket : miniszterelnök, a király személye körüli miniszter, belügyminiszter, pénzügyminiszter, kereskedelemügyi miniszter, földművelésügyi miniszter, vallás- és közoktatásügyi miniszter, igazságügyminiszter, honvédelmi miniszter, horvátszlavón-dalmát miniszter, majd 1917 augusztusától kezdve az új tárcanélküli miniszterek. Ha egy-egy miniszter más irányú sürgős elfoglaltsága miatt nem 51 Szapáry Gyula miniszterelnök (1890—1892) kormányának első minisztertanácsán határozták el, hogy a minisztertanácsokat bizonyos előre meghatározott napokon fogják tartani; lehetőleg minden héten lesz minisztertanács. OL. ME. Mtj. 1890. máre. 25. (10.) jkv. 1. pont. (L. hasonló értelemben Mikszáth i. m. 84. o.) — Bánffy Dezső (1892 — 1895) szerdai napra tűzte ki a minisztertanács üléseit. (Mikszáth i. m. 85. o.) 52 L. 21. o. 53 Vö. a közölt szövegek közül: 1917 — 20 — 1; 1917 — 39 — 46; 1918 — 8 — 23.
