Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1916. év
\ távol való elhelyezését kérte, miután az említett községek lakossága az ellenséges betörések alkalmával megbízhatatlannak bizonyult. A kiürítés elrendeléséhez a minisztertanács utólagos jóváhagyása reményében előadó miniszter úr 1916. évi október hó 8-án hozzájárult ahhoz, hogy a kiürített községek lakossága távolabbi vidékre elszállítás helyett a vármegye területén lévő alkalmas községekben helyeztessék el ; kéri a minisztertanácsnak ezen intézkedéshez való utólagos' hozzájárulását. A hozzájárulás megadatik. 1916 —17 — 33. pont szerint az erdélyi kormánybiztos a Gyergvó-környéki románok kitelepítését kérte. — L. még : 1917 — 9 — 28 (Háromkút, Csík in.). — 1917 — 9—29. 141. 1916. okt. 13. (16.) — 63. Erdélyi menekültek segélyezése. Előzmények: 1916 — 14 — 37. A belügyminiszter a román betörés miatt Erdélyből elmenekült lakosság segélyezésénél a következő irányelveket közli: „1./ A menekültek ruházattal ellátása ezután is a társadalom feladata marad, az állam támogatólag és segítőleg működik közre. Ez az álláspont alkalmasabb a társadalom áldozatkészségének és tevékenységének ébrentartására és fokozására, és így inkább érhető el az is, hogy az igények mérsékelhetők és kellő korlátok között tarthatók legyenek. 2. / A segítés egyénenként történjék, kinek-kinek saját szükséglete szerint. Teljes felruházásról tehát legfeljebb gyermekeknél lehet szó, a felnőtteket csak a hiányzó ruhadarabokkal kell ellátni, vagy a teljesen elrongyolódott ruhadarab (lábbeli) helyett kell nekik másikat adni. Meg kellene fontolni azt is, hogy nem volna-e célszerű a menekültek közül községenként egy-két bizalmi embert a hatóság támogatásával az eUensógtől időközben felszabadult eredeti lakóhelyekre küldeni, akik a menekültek otthonmaradt és ott még meglévő téli ruháit elhozhatnák, ami a pótlást sok esetben fölöslegessé tenné". 3. A ruhakérdést használt ruhák gyűjtése útján lehetne legcélszerűbben megoldani. Legtöbb gondot a gyermekcipők előállítása okoz. A legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával a kiadások fedezésére egyelőre 5 millió korona engedélyezését kéri. A további segélyezés re vonatkozólag 1. 1917 — 3 — 75., 1917 — 3 — 76., 1917 — 4—46, 1917- 4—63., 1917-12 — 4 3., 1917 —13 — 54.,1917 —18 — 32., 1917—19—13,1918-3 — 4. 1918- 18 — 20. és 1918 — 22 — 10.
