Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1916. év
a mezőgazdasági szeszfőzde vállalatokat kel] előnyben részesítenie, amennyiben a pénzügy igazgat óságok által kiállított tengerivásárlási jogosultsággal bírnak. Ily esetekben az eladási árat a készlettulajdonosnak a fenti rendelkezés figyelembevételével kifizetendő térítés s az esetleg felmerülő költségek összege képezi. Abban az esetben azonban, ha a vármegye alispánja a megromlott készletet más termelő kifogástalan minőségű készletével pótolni nem képes, vagy pedig a romlott tengeri feletti rendelkezés jogával élni nem kíván, a romlott készletet a Haditermény Részvénytársaságnak kell átvételre felajánlania. 3 A Haditermény Részvénytársaság a neki így átvételre felajánlott, valamint a katonai élelmezési raktáraknak szállított, ezek által azonban az árú romlott volta miatt visszautasított, végül a bárkitől megvásárolt romlott készlet kiutalásánál köteles alkalmazkodni az előadó miniszter úr által megszabott s az alábbiakban röviden összefoglalt irányelvekhez : Amennyiben a készlet állati takarmányozásra még alkalmas, az elsősorban a hatósági vagy más altruisztikus alapon létesített sertéshizlalótelepeknek, ilyenek hiányában pedig más gazdasági vagy ipari hizlaldáknak bocsátandó rendelkezésre. Amennyiben a romlott készlet már állati takarmányozásra sem alkalmas, az Liptó-Szepes és Sáros vármegyék területén lévő azon szeszfőzdék részére utalandó ki, melyek a pénzügyigazgatóságok által kiállított tengerivásárlási engedéllyel bírnak ; mivel ezen vármegyék burgonyatermésének több mint egyharmada lefagyott. Az ezek után fennmaradó állati takarmányozásra nem alkalmas romlott tengeri pedig az ipari szeszfőzdéknek a pénzügyminiszter úr által engedélyezett vásárlási jogosultságukba való betudása mellett utalandó ki. Utasíttatni fog a Haditermény Részvénytársaság, hogy a fenti érdekeltségekből alakítson egy érdekképviseletet, amely az így rendelkezésükre bocsátott tengerit egymás között felossza. Az egyes vállalatoknak kiutalt romlott tengeri be fog tudatni abba a kontingensbe, mely az illető vállalat részére hatóságilag megállapíttatott, s az ily tengeri átvételi árát a készlettulajdonosnak kifizetett térítésnek, a felmerült készkiadásoknak s a Haditermény Részvénytársaság jutalékának összege fogja képezni. Előadó miniszter úr kéri a minisztertanácsot, hogy tett intézkedéseit jóváhagyni s az ezzel kapcsolatban előterjesztett javaslatot elfogadni méltóztassék. A minisztertanács az előterjesztés értelmében határoz. Az 1915. június 26-án alakult Háditermény Részvénytársaság az ország legnagyobb háboríts központja volt. Állami bizományosként működött s kezdet ben maximális árakon vásárolt gabonaneműeket és takarmányt. Később, amikor a termés lefoglalását kormányrendelet szabályozta, a Haditermény Rt. feladata volt az igénybe vett termés összegyűjtése. A termelő a saját szükségletére megállapított fejadagot visszatarthatta, a többletet a Haditermény Rt.-nak kellett beszolgáltatnia. Sztercnyi — Ladányi i. m. 344—3,52. o. 3 Vö. 2811/1915. M. E. sz. r. a Haditermény Rt.-nak felajánlott termények meg. vételéről. R. T. 1915. 1121. o. — L. továbbá a „tengeri" címszó alatt felsorolt rendelc. tekét, a R. T. 1915. évfolyamának tárgymutatójában, OXXXVIII. o.
