Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1915. év

lakosság idejekorán legyen tájékozva a vele szemben támasztandó követelmények felől és nemcsak azért, hogy a katonai intózőség idejekorán tehesse meg előkészületeit, de azért is, hogy újólag mutassuk be a világ előtt azon törhetetlen akaratunkat, hogy semmi áldozattól sem riadunk vissza és a végsőkig fogunk kitartani. A miniszterelnök úr, akivel előadó miniszter úr a hadseregfőparancsnokság ezen átiratát állásfoglalás végett közölte, annak a nézetnek adott kifejezést, hogy ma még egyáltalában korai és kihatásában káros dolog volna a hadsereg kiegészítésére vonatkozó újabb javaslatokkal lépni a törvényhozás elé, mert egyenesen felbátorítaná ellenségeinket és azt adná értésükre, hogy a kimerülés felé közeledünk, és aránylag csekély kitartásra van részükről szükség, hogy kicsikarják a végső győzelmet. Egyébként pedig a miniszterelnök úr egyetért a hadseregfőparancsnoksággal abban, hogy lehető hosszú hadviselésre kell berendezkednünk, részben takarékoskodó belső intézkedésekkel, részben pótszemlék elrendelésével, megjegyezvén azonban, hogy igen kívánatos volna, ha ez utóbbi rendszabályra lehetőleg későn kerülne a sor, amennyiben a még rendelkezésre álló emberanyag nagyrészt gyönge vagy pedig kevésbbé fejlett és a háború fáradalmainak sikeres leküzdésére kevésbbé alkalmas. A miniszterelnök úr nézetét előadó miniszter úr a folyó évi augusztus hó 13-án a pótszemlék megtartása ügyében összejött értekezleten a hadügyminisztériumban megismertette. A hadügyminiszter folyó évi szeptember hó 19.-én kelt s a 2./ alatt ezen jegyzőkönyvhöz csatolt 19.061 számú átiratában csatlakozván a hadseregfőparancsnokságnak kívánalmaihoz, azt a kérelmet intézte előadó miniszter úrhoz, hogy az 1916-ban 18 éves korukat elérő ifjaknak jövő óv kezdetén történő szemléjén kívül, kapcsolatban a most folyó 43—50 évesek szemléjével, a már egyszer a háború folyama alatt szemle alá vont összes korosztályok — számszerint 24 — újból megszemléltessenek. A hadügyminiszter ebben az átiratában közli, hogy Ausztriában október havában az 1873—1877-ig és az 1891., 1895. és 1896-i korosztályok másodszor lesznek megszemlélve, január havában pedig az 1916. évben 18 éves életkorukat elérő ifjak szemléltetnek meg. Ezen felül az osztrák honvédelmi miniszter a 3./ alatt ezen jegyzőkönyvhöz csatolt nyilatkozata szerint a következőket tervezi: Ha törvényes alap létesíttetik a monarchia mindkét államában, akkor először az 1916. évben 17 éves életkorukat elérőket vonná szemle alá, azután az 1897. évben születetteket szemléltetné meg ismét és legszélsőbb rendszabályként hajlandó lenne az 1865—1897-ig született összes népfelkelőket még egyszer, azaz a népfelkelés I. osztályát harmadszor és a népfelkelés II. osztályát másodszor szemle alá rendelni. Ugyanezen nyilatkozatában kijelenti az osztrák honvédelmi miniszter azt is, hogy hajlandó az Ausztriában nagyobb terjedelmeket felvett felmentéseket szűkíteni. A hadseregfőparancsnokságnak az a kívánsága, hogy a hadsereget hoszszabb hadviselésre képesítsük, a fogyatékok pótlását hosszabb időre biztosítsuk, csak természetes, de megjegyzi előadó miniszter úr, hogy nézete szerint a már eddig egyszer vagy kétszer szemle alá vont évfolyamok újabbi szemléje —- tekintettel arra, hogy azokból már eddig 56—58 % találtatott alkalmasnak — minőségre nézve kielégítő eredményt alig fog felmutatni és nagyon való-