Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

FELVIDÉK

Serra una hic existebat, quae propter metum Turcarum adhuc deserta est.

11 Fuerunt etiam mallei tres et huttae quattuor, quae propter metum Turcarum itidem sunt depopulata. Labores omnes ad arcem tenent. Possessio Lehotka maior Est prorsus deserta, sed coloni habitant in fortalitio sub Mwran. Fabianus Wazko, sessio integra | Clement Dornien, sessio integra | Laurentius Orlowiech, sessio integra | Paulus Labosch, sessio integra | Ioannes Hammer, sessio media | Duro Zadroch, sessio media | Curillo, sessio media | Pwzik Maczko, sessio media. Inquilini. Jazko Trabant | Vhrym | Matthaeus Zoyak | Emericus Modri. Desertae carent. Census sessionum. Qui non habent pécora, solvunt de sessionibus integris annuatim f. 1. Inquilini autem, cum sunt, qui non habent pécora, sed domunculas, solvunt annuatim d. 25. Sed coloni et inquilini, qui habent pécora, solvunt de pecoribus censum, ut sequetur.

12 Muneralia. Idem coloni affirmant, quod cum ceteris Walachis,

13 Lehotka minori, Kopracz, Ztichowa et Dluhaluca dant singulis annis in festo Nativitatis utrem

14 vulgo temlö unum brencze. Labores omnes ad arcem tenent. Possessio Dlvhalvka Est omnino deserta

15 et duo coloni, qui habitabant prius ibi, habitant nunc in fortalitio sub Muran, sicut et ibi inscripti sunt, sed terrae arabiles et prata ad Dluhaluka pertinentia defalcantur et foeno de pratis obveniente ad necessitatem arcis utuntur, videlicet ad victualium pecora suae maiestatis, partim ad pecora domini capitanei, partim pro equis levis armatúráé in castello utuntur, residua demum pars, quod non falcatur, venditur colonis. Habetur etiam apud hanc desertam possessionem Silva magna, in quo carbonarii laborant

16 et de singulis struibus lignorum, ex quibus singula strue 4 aut 5 acervi carbonum cremantur, solvunt, quando laborant, d. 25. 11 A XVI. század török betörései miatt a lakosság nagy része elmenekült. Az otthonmaradottak éjszakánként az erdőkben kerestek búvóhelyet. Félelmük nem volt alaptalan : 1574-ben a török teljesen fölégette és elpusztította a környéket. 12 Ez a szövegben többször ismétlődő utalás az urbárium végén olvasható kimutatásra vonatkozik, amely az egyes helységeknek a legelőért fizetendő bérét adja meg. 13 A vlachok kiváltságos helyzetben voltak : a „ius valachale" magában foglalta a földesúri kilenced- és tizedmentességet. A murányi vlachok nem fizettek censust, csupán azok, akiknek nem volt állatállományul^ évenként 1 forintot. Akiknek juhuk volt, „vlach census"-t adtak : minden évben 100 juhonként 2 öreg juhot, 2 bárányt, 2 sajtot, 1 nemezt és 1 hevedert. Ajándék címén karácsonykor egy tömlő túrót szolgáltattak be. Az 1598-as murányi urbárium (U. et C. 24/79.) szerint nyájanként még egy báránnyal is tartoztak. 14 A szövegben „utrem" helyett következetesen „utre" áll. 15 A török dúlások miatt a falu csaknem negyven évig puszta volt, csak a század végén települt újra. 16 A szénégetés a Murányvölgy jobbágyainak egyik legjelentősebb pénzkereseti forrása volt. Egyes falvakban a lakosság szinte kivétel nélkül ebből élt. Utóbb, 1598-ban, a földesúr már a szénégetésre használt erdőért is bért követelt. (U. et C. 24/79.)