Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

DUNÁNTÚL

LÉKA—BORSMONOSTOR A Sopron és Vas megye határán fekvő lékavári uradalomról, élén a hasonló nevű várral és várossal, a XIII. század óta vannak adataink. Zsigmond király adományozta a Kanizsay-csáládnak és az — kisebb megszakításokkal — több, mint 140 évig birtokolta. A XV. század folyamán többször osztrák kézre került, Mátyás 1483-ban Kőszeggel együtt visszafoglalta, Miksa 1490-ben újból Ausztriához csatolta. A XVI. század elején ismét a Kanizsay-családra, az ország akkor egyik leggazdagabb famíliájára szállt vissza, amikor pedig ennek utolsó férfitagja, Ferenc, 1532-ben elhalt, a vár és az uradalom Ferenc testvére, Kanizsay Orsolya kezével Nádasdy Tamásé lett, és Nádasdy-birtok maradt közel másfél századon keresztül. Tamás nádor fia, Ferenc idején Léka közös igazgatás alá került a korábbi borsmonostori cisztercita apátság birtokaival. Ezeket a király — miután a monostor 1532-ben elpusztult s földjeit javarészt világi adminisztrátorok kezelték — 1568-ban Nádasdyéknak adta. (Csejte várával együtt, cserében Kanizsa váráért és 50 000 forintért.) A 15 éves háború pusztításai szörnyű teherként nehezedtek a N ádasdy-uradalmak parasztjaira. Csak a birtokszerző unokája, Nádasdy Pál idején következtek viszonylag békés évtizedek és állott be a háborús terhek tekintetében átmeneti könnyebbülés. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése és Nádasdy Ferenc lefejeztetése után néhány évvel a kőszegi— lékai—borsmonostori uradalom I. Lipót adományából Nádasdy Ferenc sógorának, Eszterházy Pálnak jutott. A közölt urbáriumok közül az első (1528) Kanizsay László, a második (1608) Nádasdy Ferencné Báthory Erzsébet számára készült, a harmadikat pedig (1670) valószínűleg a kincstár állíttatta össze Nádasdy Ferenc javainak lefoglalása alkalmával. Irodalom: Komoróczy Oy.: Nádasdy Tamás ós a XVI. századi nagybirtok gazdálkodása. Bp. 1932. Tholt J.: A sárvári uradalom majorgazdálkodása a XVII. század első felében. Bp. 1934. Ae. Schermann .•Geschichte von Lockenhaus. Pannonhalma 1936. K. Semmelweis: Historische Geographie des Burgenlandes (Burgenländische Heimatblätter 1950. 173.)