Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

Fasciculus, 1. ligatura. Fertale, fertály, 1. quartale. Fertőn: fertó. Súlymérték. A XV. században kötelezővé tett budai márkasúly 1/4-ét nevezték így (61,38444 g). Fesslen: Fásslein, kis hordó, bödön, vidékenként változó űrtartalommal. Florenus, florenus Hungaricalis, ung. Oulden: forint, magyar forint, a dénár 100-szorosa. Az állandó értékű aranyforinthoz való viszonyát 1. aureus alatt. Florenus Rhenensis, Gulden: rajnai forint, rénes forint, a krajcár 60-szorosa. A XVH. század közepéig 0,80, majd 1,00, 1,20 magyar forintot ért. Font, fonto, 1. libra. , Forint, 1. florenus. Fossor, vinea unius fossoris, kapaalja: egy kapás szőlő. A szőlő területmórtékéül szolgált. Eredetileg az 1 kapás által 1 nap alatt megkapálható szőlőföld. A XVILT. században általában 94 négyszögöllel tekintették egyforma területűnek. Garas, 1. grossus. Gélima: kalangya. Az aratás után összehordott, kicséplésre váró gabonának egy-egy helységben meghatározott, de helységenként (máskor csak tájanként) változó mennyisége. Rendszerint 26 — 32 kévéből rakták össze. Általában a crux (kereszt) kétszerese és a capetia (kepe) fele volt. Grossus: garas. A rajnai forint 1/5-ót, a krajcár 3-szorosát érő pénz. A XVHI. század közepéig 4, majd 5,6 magyar dénárral volt egyenlő értékű. Gulden, 1. forint. Hidria, 1. idria. Hordó, 1. vas. Hydrea, 1. idria. Icce, 1. iusta. Idria, hidria, hydrea: veder. Űrmérték bor mérésére. Legelterjedtebb a 32 budai pintes (54,30 literes) veder volt. Felsőlendva uradalmában (1593), úgy látszik, 20 budai pintes (33,938 literes) vedret használtak. Imperialis: (birodalmi) tallér. Az 1520-as években 1,25 magyar forintot ért, a század végén 1, a XVII. század közepén 1,80, a XVII. század végén 2,10 magyar forintot. lugerum, iuger: hold. Területmérték. Eredetileg az egy nap alatt felszántható területet értették rajta. Nagysága vidékenként változó volt; a XVI — XVTI. században legáltalánosabban a 864 négyszögöles királyi hold terjedt el. lugerum maiusn&k talán a 960 négyszögöl területű nagy holdat hívták. lusta, média: icce. Űrmérték bor mérésére. Legismertebb a 0,8484 literes budai icce volt. A szentmiklósi uradalom területén inkább az 1,2726 literes nagy magyar boriccét használták. Az ecsedi uradalomban (1614) az iccét iustának nevezték és határozottan megkülönböztették a médiától. Medián így ezen a területen valószínűleg a messzelyt (az icce felét) kell értenünk (0,4242 liter). Kapaalja, kapás szőlő, 1. fossor. Kasza, kaszás rét, 1. falcastrum. Kila. Űrmérték gabona mérésére. A Nógrád megyei kila azonos volt a pozsonyi mérővel (46,8975 liter). Valószínűleg ezt használták a palotai uradalom területén is (közelében a hasonló értékű kapornaki mérő és a 77,329 literes pápai mérő volt ismert). Kita, kyta. A mai népnyelv a fonásra előkészített, fejbecsavart és koszorúba kötött kendert hívja kitának. 1 kita : 16 — 22 ,,fű" (fejbecsavart csomó). Korec, 1. coretum. Köböl, 1. cubulus. Kősó, 1. lapis salis. Krajcár, 1. cruciferus. Kübel, 1. köböl. Lapis salis, sal lapideus, sál regalis, sal: kősó, só. Az erdélyi bányákban vágott „kősók** a XVI. század elején 19 — 33 font (10 — 20 kg. körüli) súlyúak voltak. Libra, fonto: font. Súlymérték. A XVT. századtól egyre inkább a bécsi font használata vált általánossá, ez 0,56 kg. volt. Ligatura, fasciculus: csomó. Fonásra előkészített, fejbecsavart kender- vagy lencsomó. Loto: lat. Súlymérték. A font 1/32 része, bécsi fonttal számítva 17,5 g. Marcha: márka. Súlymérték elsősorban ezüst, azután viasz stb. mérésére. A XV. században általánosan kötelezővé tett budai márka súlya 245,53779 g volt. Értékjelölésre is használták. Mázsa, 1. centenarius.