Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

EGER -SZARVASKŐ-BÉLHÁROMKTJT—, NAGY- ÉS KISKUNSÁG JÁSZSÁG— Az egri püspökséget elsőnek az alapító I. István király látta el tekintélyes birtokokkal. A XIII. század második felében a későbbi egri váruradalom legnagyobb része- egybetartozott már. Falvai később két vár, Eger és Szarvaskő körül csoportosultak. A Mohács utáni évtizedekben a két vártartomány többször cserélt gazdát; a Habsburg- és a Zápolyai-párt váltakozva tartotta magánál. Legtovább Perényi Péter birtokolta; I. Ferdinánd király csak Perényi halála után, 1548-ban tudta özvegyétől a maga számára megszerezni. Ekkorra már szokásossá vált a püspökségek jövedelmeinek lefoglalása a végvár-védelem költségeinek fedezése céljából: 1548-től az egri jövedelmek kétharmadrészben, egy 1563-i szerződés óta pedig egészében a királyi kincstárhoz folytak be. A folytonos török dúlások azonban a paraszti lakosság nagyméretű pusztulásával jártak, és így a beszedhető jövedelmeket erősen csökkentették. Az uradalom vezetősége a megmaradt parasztság terheinek növelésével és más területek, így a Kunság és a Jászság szolgáltatásainak az egri vár alá rendelésével próbálta az 50-es években a ki. eséseket pótolni. Eger azonban minden erőfeszítés ellenére sem volt tovább tartható a század végénél: 1596-ban egész környékével együtt a hódoltsági terület részévé vált és az maradt egészen 1687-ig. Valamennyi közzétett összeírás a kincstár utasítására készült, 1558-ban, 1567-ben, 1676-ban és 1687-ben. Irodalom : Gorové L.: Eger városának történetei. Eger 1876. Balogh J.: Eger vár története. Eger 1881. Pataki V.: Az egri vár élete. Eger 1934. Buzsás L..* Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp. 1939.