Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

ALFÖLD

CSONGRÁD Csongrád vára — alapítása még a magyar honfoglalás előtti szláv korszakba nyúlik vissza — a Mohácsot megelőző évszázadokban többnyire a magyar király vagy királyné kezén volt, egy ideig a szegedi várhoz tartozott. A Mohács utáni években Pestyéni Gergely kapott rá adományt, családjának 1557-ben történt kihalta után pedig Zay Ferenc és a ViczmándyakAz új birtokosok azonban alig élhettek már jogaikkal. A török a környéket 1542-ben elfoglalta és 1566-ban, Gyula vár eleste után, véglegesen is berendezkedett rajta. 1605-ben a-szolnoki bég végeztetett építkezést Csongrád várában. 4. XVII. században erdélyi fejedelmek jóvoltából újabb birtokosok gyakoroltak fölötte — inkább elméleti — tulajdonjogot és követeltek tőle úrbéri szolgáltatást; igy Mosdossy Imre, a Szepesi Kamara tanácsosa, majd unokaöccse, Szuhay Mátyás (II. Rákóczi György alatt kallói kapitány, a fölkelők hadnagya), valamint testvére., Gáspár, ugyancsak kuruc hadnagy. A kincstár — sok más birtokkal együtt — már 1670-ben konfiskálta tőlük Csongrádot. A város a 80-as években szabadult fel a török uralom alól, egy ideig a kincstár kezelte^ majd nem sokkal később, 1697-ben, a Kamara adományából került Schlick Lipót császári jábornok kezére és ekkor került sor összeírására is. * Irodalom: Károlyi L.:' X Károlyi-család összes jószágainak birtoklási története. Bp. 1911. II. 18. Zsilinszky M.: Csongrád vármegye története. Bp. 1897-1900. I. 87., 170. skk. Csikvári A.: Csongrád vármegye. Bp. 1938. Dongó Gyárfás G.: Egy adat Csongrád vára XVII. századbeli történetéhez. (Történelmi Tár 1898. 191.)