Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

Bevezetés

KOCSMÁLTATÁS 39 12. Szántó- és szőlőművelés robotja a csábrági uradalom faluiban. 1558. A kocsmáitatást közepes szőlőtermésű uradalmak erőszakolták a legkeményebben.

61 Az educillatio és más haszonvételek rendszeres bérbe adása a XVII. század végén vált szokásossá.

62 Viszonylag könnyebben elviselhető, de mégsem kicsiny teher volt úrbéres parasztságunk számára a pénzszolgáltatás ; terményeinek, állatainak bizonyos hányadát értékesítenie kellett, hogy a censust fizetni tudja, s ha a census egy főre eső értéke általában nem is emelkedett, annál inkább a többi, járulékos fizetnivaló. Mohács századában a törvényszabta „földbér" mindvégig évi 1 forint körül mozgott telkenként ; néhol alatta maradt ennek az összegnek, és csak nagyon ritka esetben érte el a másfél-két forintot.

63 A földesúrnak mégis megvolt a módja arra, hogy a census közvetlen emelését megkerülve nagyobb pénzösszegeket hajtson be parasztjaitól: különféle váltságösszegeket, rendkívüli szolgáltatásokat kívánt tőlük. A készpénzfizettetés módszeréhez eleinte leginkább azok a nagybirtokosok folyamodtak, akik majorságépítés dolgában elmaradtak a többi mögött — mintegy az így kieső jövedelmet akarták ezen az úton pótolni. Pozsony vár kincstári uradalmában a XVI. század közepén számos község és mezőváros fizetett hatalmas összegeket 61 Felsőlendva, Léka, Szepes, Murány, Eger, Gyula. (Több helyen szigorítás is a XVI. században.) 62 Szentmiklós 1699. 63 Makkai a Rákóczi-birtokokon a census és az ajándékok csökkenését figyelte meg : I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 51.