Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)

FELVIDÉK

SZEPESVÁR A szepesi vár valószínűleg már a tatárjárás előtt állott, a XIII. század végén pedig a vártartomány körvonalai is bontakozóban voltak. Sokáig a király, illetve a királyi család egyes tagjai birtokolták. A husziták rövid ideig tartó uralma után a Thurzó-, majd az 1460-as évektől a Zápolyai-család kapta meg. A Zápolyaiak idején már a ,,11 város" is hozzátartozott — ezek maradtak meg a Zsigmond király idején elzálogosított 24 szepesi városból. Szepes erősségét 1528-ban Katzianer János rövid ostrom után Ferdinánd számára szerezte meg; Habsburg-adomány útján került az 1530-as években Thurzó Elek kezére, és a Thurzóké maradt, most már a szepességi királyi bányavárosokkal együtt, egészen 1636-ig, a család kihaltáig. Az ő idejükben állították össze az itt közölt 1565. és 1605. évi urbáriumokat. A Thurzók után nöági leszármazottuknak, Gsáky Istvánnak sikerült rámixta donatiót szereznie. István egyik fia, Ferenc, a Wesselényi-összeesküvés részese volt; 1670-ben bekövetkezett halála után a pozsonyi rendkívüli törvényszék maga elé idézte örököseit és elkobozta tőlük Ferenc javait. Várbeli részét és jószágait a Szepesi Kamara foglalta le; a közölt 1672-es összeírás ezeknek a lefoglalt részeknek a helyzetét rögzíti. Az uradalom utóbb, 1688-ban Csáky István kezén újra egyesült. Irodalom: Deák F.: Egy magyar főúr a XVTL században. Gr. Csáky István életrajza. Bp. 1888. Weber S.: Ujabb adalékok Szepes niegye történetéhez. Bp. 1905. BálJ.: Mikóp szerezte meg Szepesvárát a Csáky család? (Közlemények Szepes vm. múltjából. 1910. 24.) Bal J.: Szepesvára története. (AtSzepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyve, 13. évf. Lőcse, 1914.) Fekete Nagy A.: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása. Bp. 1934. Berlász J.: A Thurzó-birtokok a XVTI. század első harmadában, különös tekintettel a jobbágyság gazdasági helyzetére. Bp. 1936.