Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 7. Budapest, 1959)
FELVIDÉK
Notandum, quod in oppido praedicto domorum sessiones non, uti in aliis possessionibus seu villis, sed iuxta octualia sitae nominataeque sunt, videlicet quis inhabitatorum possidet domum in quattuor octualiis, is pro integro jobagione numeratur. Quare si numerus octualiarum domorum inscriptarum in unum computabitur, extunc reperietur summa jobagionum seu portarum ibidem existentium. 26 Prima pars. Nomina inhabitatorum. Sequitur numerus octualiorum. Domus regiae maiestatis deserta j Duo loci deserti ¡2, prima domus \arnok 27 [ 2, Benedictus Torwas | Altera, sed deserta domus tárnok | l 1 / 2 , Martinus Denkl | 2 1 j 2 , Andreas Zigell | 2, Stephanus Mazuch f Iacobus Zighel | 1 j 2 , Ioannes Torbas | Locus desertus 1 | x j 2 , Stephanus Bicly | 1, Gregorius Mali | 1, Stephanus Zekernik | 1, Georgius Mikolasko | 1, Matthaeus Perecznik | 1, Urbanus Perecznikh | 1 / 2 , Matthias Stanko | Loci deserti 2 | 1 / 2 , Iacobus Zadarnik | Ioannes Valerius Santa | x / 4 , Ioannes caecus | x / 4 , Thomas Propheta | */ a , Christophorus Mnysen | 1, Ioannes Tepliczi | Locus desertus unus | 1, Matthaeus rotipar | Loci deserti 2 j 1 j 2 , relicta Martini Chysnensí's | 1 / 2 , Caspar Kukle | x / 2 , Petrus Jámbor | x f 2 , relicta Nicolai Hwzik [ 1, Laurentius Ghubass | 1, Casparus Dopka | 1, Valentinus Mnysensís | 2, Lucas Wido | 1, Albertus Zayak ] 1, Simon Polonus | 1, Urbanus Koban | 1, Christophorus Gywro [ Locus desertus 1 I 1 / 2 , Ioannes Moyses | */ 2 , Petrus Kogeg | 1 j 2 , Simon Kochler | 2, Demetrius lanius I 2, relicta Thomae Chypko | 2, Christophorus Rodos | 2, Lucas malleator | Domus deserta Emerici litterati j Domus nova incipitur aedificari I 4, Antonius Orbáni | 4, Blasius Marcus | 3, Blasius Obondra | Loci deserti 2 I 3, Fabianus Cromer | 3, Stephanus Marcus | 2, Christophorus filius parochi | 2, Valentinus Marcus | 4, Georgius Thyzzaj iudex modernus | 1, Matthaeus serifaber | 1, Blasius Suchacz | Officialis Iacobus Zlameni | Locus desertus unus | 1, Thomas Mazuch | Locus desertus 1 | 1, Matthaeus Razmann | Domuncula hoc anno 1573. nova per oppidum barbitonsori aedificata. 25 Jolsva a murányi uradalom egyik legjelentősebb bányásztelepe, ahol kezdettől fogva különleges jogviszonyok voltak érvényben. A városhoz tartozó bányák ós hámorok, huták, szénógetöhelyek jelentős földesúri hasznot biztosítottak, ezért a földesúr is igyekezett fellendülésüket előmozdítani. Jolsva a XIV. században az uradalom központja s egyúttal a megye egyik legélénkebb és legforgalmasabb helye lett. A fejlődésnek ezen az útján a XVI. században a török pusztítások, a csaknem félszázados hódoltsági állapot és a bányák fokozatos kimerülése jelentős mértékben visszavetette. A földesúri haszon csökkenésével arányosan vonta vissza a földesúr a város polgárainak addigi kiváltságait ; az elszegényedett helység támogatása — amióta egyre kevesebb jövedelemre számíthatott onnan — már nem állt érdekéber. Az 1598-as urbáriumban (U. et C. 24/79.) a jolsvai polgárok már alig győzik felsorolni sérelmeiket. Az ochtinai vasbányák műveléséről — amelyek felerészben Krasznahorkához, felerészben pedig Murányhoz tartoztak — Máriássy Ferenc (megh. 1613-ban), a Csetneki-örökösök gyámja tiltotta el őket. Ennek következtében a bányák elpusztultak. „Contra libertates antiquas istius oppidi" kényszerítetták őket fahordásra, szénakaszálásra, aratásra és egyéb munkákra, vagy ezek megváltásaként 300 forint fizetésére. „Alázatosan könyörögnek a város szegény polgárai" az uralkodóhoz amiatt is, hogy a malomból nekik jutó búzajárandóságot a régi szokás szerinti mennyiségben kapják meg, ne rövidítsék meg őket a tisztek javára. A tisztek vették el tőlük a szénégetőik számára rendelt erdőrószeket is és fizettették meg velük azok használatát, 50 dénárt számítva egy-egy szénégető-területért. 26 A telkek, házhelyek itteni alapegységének, az „octualé"- vagy ,,octualium"-nak eredetileg nyolcadteleknek kellett lennie, itt azonban négy tesz ki belőle egy egészet. 27 ,,Tárnok"-oknak a magyar királyság első századaiban a kincstári jövedelmek kezelőit nevezték. Lehetséges, hogy itt is kincstári házról van szó. /