Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

A másik nagyobb arányú ellenszegülés az előbbiektől északabbra fekvő községekben történt: „Perlaky János németszentmihályi ker. főbiztos úr hivatalosan jelentvén, hogy a gyepű- és egy házasfüzesi, kis- és sárosszéki, úgy miskei helységbeliek az irtás és hegyvámbeli tartozásaikat makacsul megtagadták, mely ellenszegülés miatt az elöljárókat megfenyítés végett a megyei börtönbe kísértette, — mely hivatalos jelentés a vétkes ellenszegülők megfenyíttetése végett a büntető törvényszéknek kiadatni fog. Egyúttal a helybeli katonai parancsnokság hivatalosan felszólíttatni rendeltetett, hogy az ellenszegülők fékezésére fél századot rendeljen ki olyformán, hogy az f. évi nov. 1-én Németszentmihályra vonuljon. Perlaky János járási főbiztos úr pedig személyes felelet terhe alatt a hatalomkart az ellenszegülők ellen alkalmazni fogja, ki ebbéli eljárásáról szóló jelentést megteendi."

9 (1453. sz.) A fenti végzés október végén kelt. November elején Perlaky jelentette, hogy a kirendelt katonai karhatalom kevés száma miatt a célnak meg nem felel". A megye ezért még két század lovasság kiküldését kérte a katonai parancsnokságtól. (1558. sz.) Perlaky azonban rövidesen közölte, hogy az „ellenszegülő községek a megtagadott tizedet önként megadták s így már most az újólag kirendelt század hatalomkar fölöslegessé vált". Ennek folytán a megye a szombathelyi állomásparancsnokságot arra kérte, hogy ezt az egy századot fordítsa a jakabházi és esetleg környékbeli ellenszegülő lakosok megfenyítésére. (1561. sz.) A hegyvám megtagadása szinte általános volt: „Augusztich Sándor murai szombati ker. főbiztos úr többrendbeli jelentést tesz, jelesen . . . hogy a hegyvám több helyeken meg lévén tagadva, valószínűleg megkívántatandó karhatalom iránt folyamodását megteendi..." Ezért „a Jakabházára rendelt egy század, ha ott foglalatosságát elvégezte, ezennel a murai szombati járásba rendeltetvén át, jelentő főbiztos úr oda utasíttatott, hogy evégre tegye magát Czédler Imre főbiztos úrral egyetértésbe." (1589. sz.) Ez november első felében történt. Augusztich még ugyanabban a félhónapban újabb jelentést tett, eszerint „járása számosb helyeiben a hegyvámot minden erőlködés dacára sem sikerült jó módján behajtani", így a katonaság bevetésére itt is sor került. (1633. sz.) December második felében a kiscelli járási főbiztos jelentette, hogy „miután a szemenyei, egervölgyi, bejczi és gyertyányosi hegybirtokosok által(a) a tized megadására ítéltetve, annak hódolni vonakodnak, ennek sikeresítésére hatalomkart kérni kénytelen". A megye utasította a főbiztost, hogy előbb „az ítélet végrehajtását megyei erővel is késértse meg", s csak ha ez nem sikerülne, kérjen katonai karhatalmat. (2211.sz.) Magyar nyelvű másolat. Pozsonyikén főisp. 1849. Vas vármegye jegyzőkönyve. 9 Gyepüfüzes, Egyházasfüzes, Sárosszék, Pinka—Miske és Kisciklen községek ezután az uralkodóhoz fordultak panaszukkal s tőle a hegyvám, a káposztaföldek utáni tized és a kappanpénz szolgáltatásától való felmentésüket, valamint bíráiknak a fogságból való kiszabadítását kérték. (Lásd : G. 1849. 5070)