Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

mindaddig kiszolgálandók, míg irántuk más felsőbb rendelés nem következik. Nem szűntek meg a faizás, legelés, nádlás, és más haszonvételek iránt a volt földesúr és jobbágyai között fennállott közös viszonyok. A bormérésből sem illeti több a volt jobbágyközségeket, vagy egyes jobbágyokat, mint ami illette előbb. A lelkészeknek és mestereknek fizetéseik és járandóságaik megmaradtak, mint voltak. Megvárja tőlük a haza, hogy kötelességüknek eleget tegyenek, de ők is megkívánhatják, hogy ami nékik jár, kiadasson élelmükre. Szóval az úrbéri adózásokon és a papi tizeden kívül minden az előbbi állapotban maradt és maradni fog addig, míg őfelségének legújabbi, kegyes rendelete szerént csak még ezután fognak a tulajdonosoknak kármentesítése mellett rendeztetni. Nem szabad tehát az önkényes jogbitorlás, és a járásbéli tisztviselők felelősek a kezelésükre bízott járásokban a rendet és a törvény tekintetét és erejét fenntartani. Ha egyes egyének tagadják meg tartozásaikat, a szóbéli perekről rendelkező törvények adnak módot az orvoslásra ; ha jogbitorlást követnek egyesek el, használható a mezei rendőrségi törvény és ezeket tartozik is a szolgabíró minden haladék nélkül alkalmazni. Ha azonban a megtagadás vagy jogbitorlás tömegestül történik, úgy kell azt tekinteni, mint a vagyon bátorsága ellen vétkes zendülést, mely iránt a helybéli elöljárók felelősek. Ily esetben a járásbéli szolgabíró tüstént ki fog menni a helyszínére és iparkodni fog az elcsábított lakosokat felvilágosítani. Ha ez nem sikerül, felszólítja a helység felelős elöljáróit, neveznék meg a kontatókat,

1 kik a megyei törvényszék eleibe állítandók, és megbüntetendők. Ha pedig az elöljárók a kontatókat meg nem neveznék, bizonyos jele az annak, hogy ők maguk a bűnösök, és akkor ezek lesznek a törvényszék eleibe állítandók. Világosan megjegyzem pedig, hogy az ily tömeges megtagadás va

gy jogbitorlás után már többé nem lehet a tárgyat egyes követeléseknek szóbeli per vagy mezei rendőrségi eljárás útján előlmozdítására visszavezetni, hanem a szolgabíró folyvást úgy járand el, mint a zendülés esetét vizsgáló tisztviselő, és azon egyeseket, kik az engedetlenséget folytatják, úgy fogja tekinteni, mint zendülőket. Szolgabíró urak az esetet mindjárt a kezdetkor első alispán úrnak bejelenteni tartozván, annak kifejlődését is időszakonként szintén béjelentendik ; és a hanyagság által okozott kár megtérítése iránt egész vagyonukkal felelősek. Ha a zendülők ellenszegülni merészelnének, a megyei alispán úr fogja a megye házi erejét elfogatásukra használni. 1 Felbujtókat.