Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
ezekben a kerületekben nyomdászegyletek nem léteztek. (G. 1852. 25047., 25495., 26554) Kassa egyáltalában nem jelentett. A pesti kerületi kormányzat 1853 febr. 18-án jelentette, hogy területén csupán Pesten van nyomdászegylet, ennek elrendelte — a városi hatóságok útján — hogy további működésének engedélyezése iránt haladéktalanul nyújtson be kérelmet. A kerületi kormány a polgármesterrel együtt azon a véleményen volt, hogy bár az egylet, amely céljául a beteg és munkanélküli legények segélyezését tűzte ki, nem követ más, politikai célkitűzést, fönnmaradása mégsem szükséges, mert e jótékony célok nélküle is elérhetők, hiszen a nyomdászok és legényeik amúgyis egy testületet alkotnak. (2581. sz. — G. 1853. 5413) c) 1853 ápirlis 11. — Buda A katonai és polgári kormányzóság elrendeli a pesti ker. kormányzatnak a pesti nyomdászok egyletének feloszlatását. Az ideiglenes ipartörvény meghatározza, miként kell a beteg és utazó legények ápolásáról, illetőleg elszállásolásáról gondoskodni. Ennélfogva fölösleges erre a célra külön magán-egyletet alakítani, s ez meg sem engedhető, már csak azért sem, mert a fennálló szabályok értelmében a kórházak a legények után járó ápolási költségeket nem valamely magán-egylettől, hanem mindig a céhektől hajtják be, s ezeknek kötelessége a legények járulékait időről időre beszedni. Elrendeli a ker. kormányzatnak, azonnal oszlassa fel a pesti nyomdászok egyletét, amely eddig is tulajdonképpen hatósági engedély nélkül állt fenn, és számára minden további ténykedést szigorúan tiltson meg. (4980/1312 sz.) Német nyelvű e. t. — Pesti ker. korm. 1853. Alapítv. o. fons 6, pos. 175. E rendelet folytán Pest város polgármestere 1853 szept. 2-án azt jelentette Augusz Antalnak, a kerületi kormányzat vezetőjének, hogy a pesti nyomdászegyletet Heckenast Gusztáv, az egylet elnöke még február végén (tehát a feloszlatás elrendelése előtt!) feloszlatta. A helybeli nyomdák tulajdonosai magukra vállalták a kötelezettséget, hogy felügyelnek az üzemükben dolgozó legények heti hozzájárulásának (SpitalGroschen) pontos befizetésére, s gondoskodnak arról, hogy a befolyó pénzek célszerűen — a beteg legények ápolására, illetőleg az utazók támogatására — használtassanak fel. Az egyleti alapszabályok 98 nyomtatott példányát a város elkobozta. (Uo. pos. 290)