Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

festővel, aki Franciaországban ismerkedett meg a szocializmus tanaival. Gasparich már 1847-ben tanulmányozta Főúriért és más szocialista írókat. Ők hárman ezután sokat vitáztak a szocializmusról. Símonyi elveivel nagyjából egyetértett, de a szocializmus megvalósításának módját illetően nem. Simonyi a szocializmust békés úton akarta megvalósítani, ő szerinte ez csak forradalmi úton történhetik. Szocialistának vallja magát, Fourier elvei szerint. Más szocialistákat nem ismer az országban, s nem is kísérelte meg, hogy másokat az eszmének megnyerjen. Arra a kérdésre, hogy ismeri-e Ney Ferencet, Némethy Imrét, Nagy Józsefet és Weiss Jánost, vallja, hogy csak Ney Ferencet ismeri személyesen, de nem tudja róla, hogy szocialista-e. Simonyival és Kelmenfyvel csak elvi vitákat folytattak, a gyakorlati kivitelezés, az eszmék terjesztése nem jött szóba. Simonyihoz két levelet is írt. A bíróság erre felmutatja neki Simonyihoz 1850 november 16-án* írt levelét; ő elismeri a levél valódiságát. A levélben kijelenti, hogy Simonyit tekinti mesterének a szocializmus terén és hogy négy személyt sikerült részben megnyernie a szocializmusnak, részben reménye van arra, hogy megnyeri őket. E négy személyre vonatkozóan Gasparich a következőket vallja : 1850 novemberében megismert egy Hajós nevű földbirtokost, aki kijelentette, hogy tetszenek neki a szocialista tanok. A következő évben azonban elveszítette a reményét, hogy megnyerje őt, mert Hajós azt mondotta, bár szépnek találja a szocializmust, gyakorlati megvalósítására nem látja az időt alkalmasnak. A másik személy egy fiatal honvédtiszt volt, aki azonban pálcát tört a szocializmus felett. A harmadik Lengyel Imre, a császári hadseregbe besorozott volt honvédtiszt, akit sikerült a szocializmus eszméjének megnyernie s akit ilyen olvasmányokkal el is látott. A negyedik Szilády László halasi református lelkész. Ez eleinte hajlani látszott a szocializmus felé, később azonban kijelentette, hogy bár kitűnőeknek tartja ezeket az eszméket, s ezek szerinte egyszer érvényre is fognak jutni, egyelőre azonban kivihetetlenek, sőt veszedelmesek. Bevallja, mindenütt terjeszteni igyekezett a szocializmust, ahol erre alkalmas talajt talált, szocialista szövetséget azonban nem alapított s nem is tudja, létezik-e ilyen az országban. Balatonfüredről ,,öreg bíró" néven leveleket írt a Pesti Naplóba, ezek közlését később szocialista tartalmuk miatt beszüntették. Pesten megismerkedett Mazzini egy emisszáriusával, majd Bécsben May János volt honvédalezredes avatta be az európai forradalmi szervezkedések titkaiba. Bécsből visszatérve egy ideig utazgatott, leginkább Komárom környékén. Innen írta Simonyinak második levelét. Ebben a hosszú levélben a szocializmus eszméiről írt, s arról, hogyan lehetne azokat megvalósítani. A demokraták terveiről, egyáltalában politikáról a levélben nem volt szó. Ezután Esztergom megyében földmérési munkáknál dolgozott. Közben névtelen levélben Pestre hívták, itt azonban arról értesült,