Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
e) 1852 február 20. — Pozsony A ker. főispán jelentése a helytartósághoz a selmeci lázadás lefolyásáról. Miután 16-án délelőtt a bányászok főhangadóit elfogták, Ormis tanárt pedig fedezet alatt Pozsonyba kísérték, a mintegy 250 főnyi bányásztömeg szétoszlott a városháztérről, azért, hogy a hodrusbányai és piergi bányászokat segítségül hívja, s már 2 órakor azokkal megerősödve, újból a városház előtt csoportosult. A most már 500—600 főnyi, nagyrészt ittas, és furkósbótokkal fölszerelt tömeg mindenekelőtt az elfogott bányászok szabadon bocsátását követelte. Egy lovas csendőrt, aki a tömeget szét akarta oszlatni, és fegyverét is használta, kőhajigálásokkal visszavonulásra kényszerítettek. Többen megsebesültek. Russegger miniszteri tanácsos és Freyseisen járási biztos ekkor a térre sietett, ahol Allmann városkapitány öt csendőr jelenlétében népszerű beszéd segítségével igyekezett a tömeget lecsillapítani, de hasztalanul. A tömeg gyújtogatással és a csendőrök agyonverésével fenyegetőzött és a bebörtönzöttek kiadatását követelte. Miután Russegger és a járási biztos kísérletei is meghiúsultak, kellő számú katonaság nem lévén a városban, kénytelenek voltak a foglyokat szabadon bocsátani, mire a tömeg szétoszlott. Másnap véres verekedések folytak a bányáknál: a sztrájkolok kövekkel dobálták meg azokat, akik munkába szándékoztak állni. Időközben a szükségelt katonaság meg kellett, hogy érkezzék a városba. (129. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - GG. 1852. 604. (362) 0 1852 február 20. — Ipolyság A megyehatóság jelentése a ker. főispánnak a további fejleményekről. Tizenhetedikén — arra a hírre, hogy a bányászok a város felgyújtását és a bányaművek szétrombolását tervezik — a járási biztos meg Russegger legalább 200 főnyi katonaság kiküldését kérte Besztercebányáról, behívta a környékbeli csendőrséget, összevonta a fegyveres kincstári hajdúkat és vadőröket, és felszólította a pénzügyőrséget, tartson állandó járőrszolgálatot. Minthogy azonban a hóvihar miatt nem lehetett a katonaság és csendőrség gyors megérkezésére számítani, Allmann városkapitány, hogy a vájárokat megfélemlítse, a háztulajdonosoknak 400 főnyi katonaság elszállásolását jelentette be. Ez meg-