Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

arra hivatkozva, hogy az ipari törvény 155. §-a általában gondoskodott a „jelzett szükségletről". (540. sz.) A mintametszők és mintanyomók azonban nem hagyták annyiban a dolgot, február végén újabb kérvényt adtak be, ezúttal egyenesen Albrecht főherceghez, Magyarország katonai és polgári kormányzójához. Ebben előadják, hogy a munkásság ,,érett megfontolás után, szótöbbséggel" elhatározta, hogy az egylet engedélyezését kérni fogja. Ez a kérvény sem talált meghallgatásra. b) 1852 május 9. — Pest A budai kartonnyomók újabb kérvényét a ker. kormányzat pártolólag terjeszti fel a helytartósághoz. A budai és óbudai formavésnökök és nyomók — így szól a jelentés — eddig két kérvényükre kaptak elutasító végzést, most mégis újabb folyamodványt nyújtottak be. Ebben a következőket adják elő : Iparáguk nálunk csak most van kifejlődőben.

32 Céhbe tömörítve nincsenek, s így nincsen olyan társláda, amelybe beteg és szegény utazó társaik támogatására az előírt havi 15 krajcárt befizethetnék. Ha az egyesületet engedélyezik, beteg és segélyre szoruló társaik sok gondtól és bajtól menekednek meg, a városi kórház pedig megszabadul ápolásuk terhétől. A ker. kormányzat ezt a folyamodványt felterjeszti, megjegyezvén, hogy a birodalomban sok hasonló egylet működik s így ennek megalakulása ellen sem lehet kifogást emelni. Német nyelvű fogaim. — Pesti ker. korm. 1852. Alapítv. o. fons 6, pos. 98 (pos. 86). A helytartóság ezek után jún. 5-én engedélyezte az egylet működését. Ugyanakkor a pesti rendőrigazgatóságot az egylet fölötti ,,kellő politikai felügyelet" gyakorlására utasította. Az engedély a folyamodványban előadott érveknek volt köszönhető, s annak, hogy Bécsben is működött hasonló egylet, anélkül, hogy a hatóságok kifogást emeltek volna ellene. (10453. sz. — Uo. pos. 98) 32 A kékfestőipar, kartonnyomás és kikészítés ekkor fejlődött ki nálunk erősebben : Spitzer Gerzson óbudai gyára 1851-ben alakult, a Goldberger-gyár pedig ezekben az években lett nagyüzemmé.