Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Nyíribrony, Szabolcs m. 135 Nyitra, Nvitra m. (CsSz. Nitra) 31, 65, 90—92," 108, 146, 379, 444 i kerület (1849): Nyitra, Trencsén, Turóc, Árva és Iyiptó megyék 30, 90—92 Nyitra m. (Az 1850. évi közigazgatási reform a megyét kettévágta: a Vág-balparti rész Trencsén megye báni és Bars megye oszlányi járásával alkották Alsónyitra megyét, a pozsonymegyei területekkel [nagyszombati járás és a szeredi járás északi fele] kiegészített Vág-jobbparti terület pedig Felsőnyitra megyét alkotta. A megye legdélibb részén fekvő Vág-jobbparti községeket Pozsonyhoz csatolták. Az októberi diploma a megye kettéosztottságát megszüntette.) 1. még Alsó- és Felsőnyitra m. 88, 91—92, 93, 137, 319, 321—322, 353, 355, 415, 444, 446 — miavai j. 162 — szenici j. 162 — vágújhelyi j. 162 Nyitraludány, Nyitra m. (CsSz. Ludanice) 146 Nyitraszerdahely, Nyitra m. (CsSz. Nitrianska Streda) 90 Nyujtal, Sopron m. (A. Neutal) 98 Nyúl, Győr m. 248 Óbuda, Pest-Pilis-Solt m. 43, 45, 48, 60—61, 176, 188, 199—201, 362 364—365, 470 Óhíd, Zala m. 108 Olaszfalu, Vas m. 85 Oláhhódos, Bihar m. (R. Hodis) 281 Oldalfalva (Oldalfala), Gömör- és Kishont m. (CsSz. Stránské pri Tornaié) 279 Ónod, Borsod m. 278 Ópécska, Arad m. (R. Pecica) 424 Oravica, Krassó-Szörénv m. (R. Oravite) 51—53, 198, 209," 213, 263—266, 268—270, 295 Orbánfalva, Vas m. (A. Urbersdorf) 337, 441 Orosháza, Békés m. 327, 372—373 Oroszkomoróc, Ung m. (SzU. Ruszki Komárovci) 433—435 Oroszlány, Komárom m. 328—329 Ószentanna, Arad m. (R. Comláus) 316 Ótura, Nyitra m. (CsSz. Stará Turá) 88 Óvár 1. Óváralja Óváralja, Trencsén m. (CsSz. NezbudLúcka) 464 Öregcsertő, Pest-Pilis-Solt m. 330 Őribánya, Vas m. (A. Bergwerk) Palánk, Temes m. (J. BanatskaPalanka) 295 Pancsova, Torontál m. (J. Pancevo) 205— 206 Paszika, Ung m. (SzU. Pásziká) 103— 104 Patafalva, Vas m. (A. Poppendorf) 413, 415 Patkanyóc, Bereg m. (SzU.Páckánvovo) 409—410, 412 Pálca 1. Tornyospálca Pálfa, Tolna m. 278 Pálvágás 1. Kecerpálvágás Pápa, Veszprém m. 47, 203 Pályin, Ung m. (CsSz. Palin) 220 Páty, Pest-Pilis-Solt m. 450—451 Perbenyik, Zemplén m. (CsSz. Pribeník) 129 Perecsény, Ung m. (SzU. Perecsin) 104 Peregi-puszta, Arad m. (R. Peregul) 140 Pest, Pest-Pilis-Solt m. 19, 22, 23, 32, 34, 36, 37, 38, 39, 40, 41—44, 54— 55, 56, 59, 61, 68—71, 72—73. 74—76, 131, 138, 149, 152, 157—158, 164, 166—167, 175—176, 177—178, 180—182, 185, 187—188, 189—190, 191, 192—193, 195, 199—200, 203, 206— 208, 212, 220, 227, 245, 248, 253, 257, 261, 271, 272, 273, 274. 276—277, 291, 299, 304, 305, 306— 309, 310, 318, 324—325, 329, 330, 349, 361—363, 365, 368—369, 376, 377, 379, 385, 388, 389, 396, 405, 450, 459—460, 461, 470, 472, 474 Pest-Budai kormánykerület (1851—1860) 37, 54—55, 57, 59—61, 73, 75—76, 130, 144, 150, 187, 207. 212, 213, 245, 261—262, 315—316 Pesti katonai kerület (1849—1856) 34 35^ 39^ 41, 44 — kerület'(1849—1850): Pest-Pilis, Pest-Solt és Esztergom megyék, valamit a Jászkun-kerület 28, 32, 34, 39, 42, 47—48, 143 Pest-Pilis m. (1850—1860) 38—39, 41, 59, 149, 152, 328 Pest-Pilis-Solt m. (1850-ben a közigazgatási reform a megyét kettészakítja, az északnyugati rész Pest-Pilis Pest, a délnyugati Pest-Solt megye Kecskemét székhellyel. Két, azelőtt a