Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
HELYNÉVMUTATÓ * Összeállította : Kirilly Zsigmondné Rövidítések : R. = Románia A. = Ausztria SzU. — Szovjetunió CsSz. == Csehszlovákia m. = megye J. = Jugoszlávia j. = járás Abaújnádasd, Abaúj m. (CsSz. Nadost') 342 Abaúj-Torna m. (A két megyét az 1850. évben egyesítették. Egyes községei 1850—1860 között Zemplén megyéhez tartoztak. Az októberi diploma után a két megve újból különvált.) 1. még Torna m. 130, 154, 221—223, 231, 233, 255, 278, 283 Abaújszántó, Abaúj m. 223—224 Abádszalók, Jászkun ker. 377 Ajak, Szabolcs m. 57 Akaii, Zala m. 106 Akács 1. Beodra Aknasugatag, Máramaros m. (R. Sugatag-Ocna) 38 Aknaszlatina, Máramaros m. (SzU.) 38 Alattyán, Heves és Külsőszolnok m. 441 Almamező, Bihar m. (R. Hidiselul de Jos) 281 Almás, Bács-Bodrog m. 389 Almáskamarás, Arad m. 139 Alsólászló, Sopron m. (A. Unterloisdorf) 98 Alsólendva, Zala m. (J. Dolnja Lendava) 106 Alsólugos, Bihar m. (R. Lugasul de Jos) 442 Alsómarác, Vas m. (J. Moravci) 84 Alsómecenzéf, Abaúj m. (CsSz. Nizny Medzev) Alsónyitra m. (1850—1860) 146 Alsópaty, Vas m. 85 Alsórönök, Vas m. 85—86 Alsószölnök. Vas m. 81—83 Andornaktálya, Borsod m. 440 Apátfalva, 1. Bélapátfalva Arad, Arad m. (R. Arad) 98-99, 140, 142, 179, 203, 206—208, 298, 303, 379, 383—384, 423—425 Arad m. (Az 1850. évi megyebeosztás egyes helységeit az akkor egyesített Békés-Csanád megyéhez csatolta.) 98—100, 130—131, 139—140, 384, 423, 427—428, 442 — eleki j. 423 — miskei j. 423 — pécskai j. 423—424 — simándi j. 423 — szentannai j. 423 — világosi j. 423 — zarándi j. 139, 423 * A községeknél az 1860. évi októberi diploma utáni megyei hovatartozásra utalunk. A helynevek azonosításához felhasználtuk az 1863, 1873, 1882, 1892, 1907, 1913, 1926, 1927 és 1944. évi magyarországi helységnévtárakat, az országos községi törzskönyvbizottság 1902. évi hivatalos névjegyzékét, valamint Fényes Elek: ,,Geographiai Szótár"-át, továbbá az 1954. évi burgenlandi helységnévtárt, Martinovici—Istrati: Dictdonarul Transilvaniei, 1921 c. helységnévtárát és az 1955. évi csehszlovákiai helységnévtárt. A Bach-korszak megyebeosztására vonatkozólag felhasználtuk Edelénvi-Szabó Dénes cikkét (Magvar Statisztikai Szemle VI. évf. 1928.)