Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

fiait Ausztriáért feláldozza, hanem e részbeni lazításait az utcán is űzi, s azokat nékie csak legtávolabbról is ismerős személyek irányában érvényesíteni törekszik. Minthogy ilyetén lazítások az alsóbb néptömeg, nevezetesen alsóbbrendű iparosok s iparüzleti munkások körében könnyen veszélyes ingerültséget költhetnének, egész bizalmasan felhívni kívántam tek. Uraságodat, miszerint fentnevezett, egyébként is nyugtalan magatartásáról ismeretes cipészt maga elé hivatván, azt jövendőre ilyetén merényletek ismétlésétől, a különbeni súlyos következések terhe alatt, jegyzőkönyvileg komolyan eltiltani, s ennek megtörténtéről a jegyzőkönyv felterjesztésével nekem jelentést tenni szíveskedjék." Magyar nyelvű fogaim. — Htt. eln. 1867. IV. A. 515. A ,,hitelt érdemlő forrás" Worafka rendőrigazgatónak egy 6-án kelt, $ nyilván Sennyey Pál főtárnokmesterhez intézett, megszólítás nélküli, aláíratlan, sajátkezű bizalmas közlése volt. Ebben a jelentéstevő beszámol arról, hogy mind újabb és újabb híresztelések terjednek el az újoncozások idejére tervezett tüntetésekről és ellenszegülésekről. Szeghalomban is ellenszegülésre készülnek; Csongrád megyében állítólag már szétugrasztották a sorozóbizottságot, Szabolcs megyében pedig a megyei hivatalnokok kijelentették, inkább lemondanak, mintsem hogy az újoncozást bevezessék. Rottenbiller főpolgármester júl. 10-én terjesztette fel a főtárnokmesterhez a kívánt s Szepesi Antal által is aláírt jegyzőkönyvet arról, hogy ezt a pesti ,,főagitátort" az újoncozás elleni lazítástól eltiltották. 214 1866 július 17. — Bécs Majláth György főkancellár felterjesztése az uralkodóhoz az északnyugati megyékben szervezendő népfelkelésről. A hadügyminisztérium magáévá tette a magyarországi katonai főparancsnokságnak és a helytartótanácsnak azt a javaslatát, hogy Északnyugat-Magyarországban népfelkelést szervezzenek. A helytartótanács szerint erre azért volna szükség, mert ha az ellenség Morvaországban terjeszkednék, annak, egy gyorsan mozgó alakulata — soraiban a magyar emigráció forradalmi elemeivel — könnyen betörhetne Magyarországba, hogy ott nyugtalanságot idézzen elő ; ez a rendszabály viszont hatást gyakorolna az ellenségre, mert azt hihetné, hogy egész Magyarország fegyvert fog ellene („weil er glauben könnte, dass ganz Ungarn gegen ihn sich in Waffen erhebe"). Majláthnak, bár nem ismeri félre annak szükségességét, hogy az ország védelmére minden eszközt felhasználjanak, mégis aggályai vannak, és óvatosságot ajánl a népfelkelés szervezésénél, éppen az északnyugati megyékben. Az ottani szláv lakosság kevéssé harcias szellemű s így nehezen tudna ellenállni egy jól felfegyverzett és fegyelmezett hadseregnek. Emellett a szláv lakosság soraiban mindenkor kommunisztikus