Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

mintegy 1600 választója közül alig 20—25 egyén jelentkezett választó­joga gyakorlására. Az elöljáróság egyik tagja pedig vasbaveretéssel és lelövetéssel fenyegette azokat, akik követválasztásra elmenni mernek, hogy még e keveseket is elrettentse polgári jogaik gyakorlásától, „mert tudni kell azt, hogy a jászkun nép, mely az aprócska kényurak alatt annyit szenvedett és szenved, azt hívén, hogy felülről kapják elöljárói az utasításokat, azoknak legtörvénytelenebb beszédjeikre is hallgatni szokott". „Mindezeknél fogva Turkeve város népessége a legmélyebb utálat­tal fordul el reá feltolt mostani alkotmány talán elöljáróitól, a legnyug­talanabb óhajtással várja, hogy azoknak törvénytelen zsarolásaitól meg­szabadulhasson, sőt hogy eddig is már maga a nép eltávolítások végett erőszakos módokhoz nem folyamodott, csakis annak tulajdonítható", mert bízott abban, hogy a helytartótanács vezetője intézkedni fog gyűlölt elöljáróinak eltávolítása iránt. „Esedezünk azért Főméltóságod előtt, hogy a különben okvetlenül bekövetkező népítéletnek s azzal összekötött borzalmaknak elhárítása végett. . . nékünk, a velünk együtt érző városi népességnek példás igazságtételt szolgáltatni . . . méltóztassék." 39 Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1865. III. 6918. A lakosok aláírásai hat lapot töltenek meg. 1865 december 8. — Pest Pest-Pilis-Solt megye főispáni helytartójának jelentése a helytartó­tanácshoz a pátyi zavargások ügyében tartott vizsgálat eredményeiről. Páty községében december elején zavargások voltak, ezeket egy század gyalogság nyomta el. „A szóban forgó csendháborítás — mely kizárólag Páty községi bíró és jegyző személyeik ellen irányzott megtámadásokban nyilvánult, 39 A Veszprém megyei Súr község lakosai nem kérelmeztek, hanem végre­hajtották a „népítéletet": agyonverték a segéd jegyzőt. 1866. jan. 15-én egy szakasz katonaság vonult be a községbe ; a vizsgálóbíró több lakost letartóztatott s a megyei törvényszéknek adatott át. (A 8. csendőrezredparancsnokság jan. 26-i jelentése. Htt. eln. 1866. IV. A. 251 - 639.) Kiskunhalason még 1864-ben, febr. 16-án, a nép vagyontalan rétegéből álló elégületlen tömeg behatolt a városházára és hamis sáfárkodással vádolta a főbírót, valamint avval, hogy ő hozta a nép nyakára a katonai exekúciót. A tüntetők vezetőit nyolc-nyolc napi elzárásra ítél­ték. (A jászkún kerület első alkapitányának márc 6-i jelentése. Htt. eln. 1864. XIII. 1706. - 2105.) A Túróc megyei Dubova községben 1866 febr. 27-én történt zendülés : aznap a szolgabírói hivatal kiküldöttje két csendőr kíséretében kiszállt a községbe, hogy az új községi bírót beiktassa. A terbevett beiktatás hírére össze­gyűlt a község lakossága, elrejtette a községi irattárat és a már beszedett és elszál­lításra váró adópénzeket, megtagadta azok kiadását és tiltakozott az új bíró beiktatása ellen. (A 7. csendőrezred márc. 5-i eseményjelentése. Htt. eln. 1866. XIII. 1443.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom