Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

kellett kivizsgálnia, (Uo. 1864. 46521) A vizsgálat megtörténte után az iratok a komáromi várparancsnoksághoz kerültek át s az ítélkezett a csendháborítással és erőszakoskodással vádolt lakosok felett. A vádlottak között volt a gimeskosztolányi tanító, Mituch László is. őt a katonai törvényszék a vád alól felmentette, a hercegprímás azonban elbocsátotta állásából. Miután a község panaszt tett, közigazgatási úton megvizsgálták a gimeskosztolányi britokszabályozási per iratait s akkor megállapították, hogy ,,ezen birtokszabályozási per nem a fennálló törvények értelmében folyt le, s a per felszerelése, az ítélethozás, a végrehajtás és a későbbi birtokháboritás körüli eljárás az elhamarkodás, erőszakoskodás és részrehajlás színét viseli". A helytartótanács ezért azt javasolta 1865 ápr. 5-én az uralkodónak, hogy ,,a pernek a megyei törvényszék és esetleg a Királyi Tábla által hivatalbóli felülvizsgálását rendelje el". (Htt. 1865. II. 11. 14596) Közben a gimeskosztolányiak türelmetlenül várták a királyi végzést. Nyitra megye első alispánja május 20-án azt jelentette a helytartótanácsnak, hogy az „ingerültség megújulni látszatik, amennyiben a lakosok különösen megszorított legeltetésük s kiadott illetőségük kicsinysége miatt zúgolódnak, s a múlt évben véghezvitt vizsgálat folytán várt felsőbb intézkedést szorgalmazzák". (Uo. 41861) A „legkegyelmesb" uralkodó azonban júl. 21-én kelt elhatározásával a községet folyamodványaival elutasitandónak találta. (Uo. 66037) 206 1864 július 27. - Zilah Wiski György, Középszolnok megye főispáni helytartója jelenti a helytartónak, hogy Bréd község lakosai megölték az uradalmi gazdatisztet „. . . sietek Nagyméltóságodat mély tisztelettel értesíteni, mikép e megye Bréd községében az erdő és legelő tilalmas erőszakos megtámadásától meg nem szűnő lakosok, midőn ezen merényletüket előleges tömeges értekezlet megelőzésével e hó 11-én újból megkísértették volna, és a felügyelő gazdatiszt Bacsó László az erdőbe hajtott marhák lefoglalására 3 kerülő kíséretében a helyszínén megjelent, az ezen következményre előkészült lakosok által megtámadtatván, példátlan kegyetlenségek között megöletett. Bzen, úgy a közbiztonságot, mint a vagyon és személybátorságot veszélyeztető konok merényletnek kiderítésére s illetőleg a főtettesek s netáni lázítók kipuhatolására első alispán Pogonyi Dénest azon utasítással küldöttem ki, hogy a különben felbőszült népre, amely különben (!) közönségesen az úrbéri viszonyok átalakulásai között inkább a rajongásnak, mint az igazság és józan ész követelményeinek hódol, habár a pillanatra erkölcsileg hatni, és a felkavart csendet helyreállítani törekedjék. Az első alispán, kerületi főszolgabíró és esküdttársa, valamint egy megyei Írnokból összealakult és a helyszínére kiszállott vizsgálóbizottság legőszintébb törekvései is azonban, mint előre látható volt, hajótörést szenvedtek, s miután a felbőszült lakosság az első alispán ellenében megtámadó és erőszakos helyzetet foglalt el, a Zilahon állomásozó cs. k.