Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

kivándorlóknak előnyös feltételek mellett földet osztat s e tekintetben a bresztyei bolgárok biztos tudomással bírnak. Ezután néhányan a Temes megyei Bresztyébe utazván, ott azt hallották, hogy a hír megfelel a valóságnak. Három ottani lakos — aláírásával megerősítve — írásban adta a feltételeket, amelyek mellett a kivándorlók Cuza fejedelemtől földet nyernek. Azt is állították, hogy a Torontál megyei nagytereim németek hasonló tartalmú szerződés alapján már ki is vándoroltak Oláhországba. Ezzel a hírrel és írással tértek vissza a küldöttek Félegyházára. Ott a hír a legnagyobb gyorsasággal elterjedt. Félegyházán nyolcszáz családfő nyilatkozott úgy, hogy ki akar vándorolni, a szomszéd községekből is számosan. „Ezen kívül tudják még, hogy Halason, Vásárhelyen, Majsán, sőt Szegeden is hasonló kivándorlási forrongás van az alsóbb rétegű lakosság között, ezen utóbbi községek azonban Félegyházával közvetlen összeköttetésbe nem jutottak." Magyar nyelvű e. t. - Htt. eln. 1863. IV. K. 7491. (12440) Ezek után nem került sor Hrabovszky utazására, hanem Pálffy Móric táviratban utasította Temes, Krassó és Csongrád megyék főispáni helytartóit, hogy a kivándorlási mozgalmakat akadályozzák meg és az ínség enyhítésére az előírt módokon törekedjenek. Szept. 8-án pedig körlevelet intézett minden alföldi megye kormányzójához, s ebben nyomozást, az ügynökök felelősségre vonását és jelentéstételt rendelt el. (Uo. 12725) A Jászkún kerület főkapitánya már korábban, a Hrabovszkynak adott megbízatással egy időben kapott utasítást a félegyházi mozgalmak kiderítésére. b) 1863 szeptember 4. — Jászberény Jankovich György, a Jászkun kerület főkapitányának jelentése a helytartóhoz a félegyházi kivándorlási mozgalmak ügyében indított nyomozás eredményéről. Egyik esküdtjét kiküldte Félegyházára, aki ott értesült róla, hogy a vidékről is össze szoktak seregleni a városban a kivándorolni kívánók. Az esküdt „két hadnagy kíséretében Toldi István és Dora János félegyházi lakosok házához elmenvén, ott kerülbelül 400 egyént talált összegyülekezve, kik nem Félegyházáról, de nagyobbrészt a szomszéd Csongrád megyéből. . . valók, s kik a kivándorlásra jelentkezettek jegyzékébe felvétel végett jöttek oda, lefizetni a beiratási 10 k. díjt." A beírást eszközlő két egyénnél házkutatást tartottak, s náluk megtalálták a kivándorolni kívánók névjegyzékét s egy folyamodvány fogalmazatot. Az esküdt a két „csábítót", „kik az ösmeretes Csermák féle pusztakeresők közé tartoznak", elfogatta és a kiskunkerületi börtönbe kísértette. „. . . a népcsoport kellő felvilágosítás után azonnal széjjelment és csupán befizetett pénzét követelte vissza ..."