Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

foglalásoktól és irtásoktól, ,,s a foglalások a szabad rendelkezés alatti terekhez visszacsatoltassanak", továbbá, hogy az úrbérrendezést terjesszék ki Bereg-Gajdósra is. Végre 1862-ben az alispáni bírósághoz folyamodott a közbirtokosság, kérve, hogy az időközben megakadt pert tegye újból folyamatba. Az alispáni bíróság utasította a szolgabírót, hogy vezesse be a mérnököt az előmunkálatok eszközlése végett, és tegyen nyomozást a még függőben levő kérdésekre nézve (ezek között a BeregGaj dósra). ,,Ennek folytán a mérnöki bevezetés megtörténvén, a mérési munkálat egy ideig háborítatlanul folytattatott, a lakosság kezdődő nyugtalanságának jelét mutatja azonban azon körülmény, hogy már 1862. június hóban a tagosítás megszüntetése végett legfelsőbb helyre folyamodott. 1862. évi augusztus elején már annyira fokozódott a lakosság türelmetlensége, hogy a mérési jelek erőszakosan eltávolíttattak, a mérnöki munkálat melletti segédlet megtagadtatott, s a mérnöknek tudtára adatott, miszerint a határ mérését a lakosság meg nem engedi." A szolgabíró személyes fellépésének sem volt sikere, sőt, amidőn egy vele tiszteletlenül beszélő lakost le akart tartóztatni, a tömeg a letartóztatást nem engedte foganatosítani. Ez eset után a leginkább terhelt lakosokat bíróság elébe idézték. A lakosság azonban az idézéseket nem fogadta el, kijelentvén, „miszerint a lakosság eleve elhatározta, hogy mindent közösen tesznek, s egyeseknek semmiféle idézést elfogadni nem szabad". A szolgabíró erre pandúrok kíséretében ment a községbe, a lakosság és a pandúrok között azonban összeütközés történt, aminek következtében mindkét részről többen megsebesültek. Végül katonai erővel törték meg a lakosok ellenállását. A kassai haditörvényszék a lakosok közül negyvenhetet 1864 júl. 23-án lázadási bűntény és erőszaktétel, valamint a fennálló intézmények és intézkedések elleni kihágás miatt két és egy évi, ill. több havi fogságra ítélt. Ezt a büntetést utóbb kegyelem útján többeknél leszállították, ill. elengedték. A helytartótanács alaptalannak ítéli meg a lakosok abbeli panaszát, mintha a hatóságok részéről üldöztetéseknek volnának kitéve. A peres ügyben a törvényes formák megtartattak. „A lakosság ellenszegülő magatartásának ösmertetéseül szolgál egyéberánt, a felhozottakon kívül, saját lelkészüknek a bűnvádi tárgyalások alkalmával adott nyilatkozata is, mely szerént tulajdon lelkészük felvilágosításait és folytonos békítő intéseit nem hogy figyelembe vették volna, sőt ellenkezőleg lelkészüket is az urakkali egyetértéssel gyanusíták, annyira, hogy végre az komolyabb következmények kikerülése végett egy időre a községet elhagyni kényszerült, de maga a jelen folyamodvány is, melyben cs. kir. Felséged egyenes rendeletét kérik a tagosítás iránt, azt mutatja, hogy még a katonai erőnek ellenükbeni felhasználása sem volt képes őket a foganatba vett tagosítás törvényességéről meggyőzni.