Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

tisztviselő által fellázítva", kiűzték községükből a mérnököt, akit az alispán rendelt ki, az úrbéri rendezési és elkülönítési per folyamán szükségessé vált munkák elvégzésére. Az ellenszegülők és lázítók befogatása céljából az alispán rendeletére a szolgabíró három csendbiztossal és hat pandúrral szállt ki a községbe. Miután ezek tizennégy „lázadót" elfogtak, „Patkanyócz helységnek összes férfilakossága mintegy jelszóra dorongokkal felfegyverkezve összegyűlvén, a lelkész házát, melyben a karhatalom és foglyok valának, halálfenyegetőzés közt ostromolni kezdé, a kaput betöré és a foglyokat kiszabadítá ..." Száz főnyi katonai karhatalom kieszközlését kéri, a mérnöki felmérés folytatása, s a „lázadók befogatása, és a megyei törvényszék elé állítása céljából". (482. eln. sz.) Magyar nyelvű e. t. - Htt. 1866. II. 11. 8496. (1862. 62012) A helytartótanács a katonai karhatalmat csak azután engedélyezte, miután a perbeli iratokba beletekintett. Tabódy, amikor ezeket felterjesztette, kifejtette abbeli véleményét, hogy a község egész lakossága részesévé tette magát az ellenszegülésnek, és így az egész lakosságot kell a katonaság beszállásolásával büntetni, valamint azt az aggályát, hogy — ha az ellenállást hamarosan meg nem fékezik — az engedetlenség más községekben, sőt talán a szomszéd megyékben is elharapódzik. (546. eln. sz. — Uo. 79610.) A katonaság jelenlétében azután a szolgabíró kihallgatta az ellenszegülés főbb szereplőit, s 23 vádlottat katonai fedezet mellett a megyei törvényszék elé kísértetett be. ,,A lakosság ennek folytán magát megadva oda nyilatkozván, miként többé ellenszegülni nem fog", a katonaság 1863 január 5-én kivonult a községből. (19. eln. sz. — Uo. 1863. 6655.) 1») 1866 május 20. — Buda A helytartótanács jelentést tesz az uralkodónak Patkanyóc község legfelsőbb kézjeggyel ellátott folyamodványa ügyében.

11 A patkányod úrbéri legelőelkülönítés és erdei haszonvételek szabályozása iránti per — amit a volt Bereg-Ugocsa megyei úrbéri törvényszék rendelt el — 1858-ban indult meg. A következő évben, a közbirtokosság kérésére, a határ úrbéri rendbeszedését is elrendelték, majd 1860-ban helyt adott a törvényszék a közbirtokosság abbeli kérésének is, hogy az úrbéri rendezéssel egy időben az arányosítást is keresztül vigyék. Ezek után 1860 novemberében a közbirtokosság azzal a kéréssel fordult a szolgabírói hivatalhoz, hogy a lakosságot tiltsák el az önkényes í7 A patkanyóciak panaszt tettek az uralkodónál, a karhatalom alkalmazása mellett történt visszaélések és üldöztetések miatt. A panaszos folyamodvány Ferenc József kézjegyével ellátva érkezett le az udvarból. A helytartótanács — az iratok bekérése és a főispáni helytartó véleményes jelentésének beérkezte után — a fenti tartalmú jelentésben számolt be a patkanyóci ügy állásáról.