Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

2. censualis, curialis, contractualis

10 zsellérek, kik a 19. §. jótékonyságánál fogva telkeik tulajdonosává váltak és szolgálmányaikat saját erejükből megválthatják. 3. tiszta urasági allodiumot ideiglenes szerződvény mellett használó zsellérek, kiknek jogviszonyait kizárólag ezen szerződések szabályozzák §. 20. Vajon a kérdés alatti zsellérek összesen vagy egyenkint melyik osztályba tartoznak, azt a jelenleg fennlevő tárgyalási iratokbul teljes bizonyossággal elhatározni nem lehet, mert a vizsgálati iratok csak az érdeklett feleknek egymással nagyobbrészt ellenkező puszta állításait tartalmazzák, a döntő adatok pedig, mint a bevégzett vagy lefolyó úrbéri rendezési és tagosíiási perek, a földtehermentesítési irományok, a hiteltelekkönyvek, az adósorozati munkálatok, az egyes telkekre nézve netán meglevő szerződések és hagyatéki tárgyalások stb. másolatai vagy kivonatai fel nem mutattatnak, de a vizsgálat alkalmával be sem tekintettek,

11 az okiratok netáni hiányát pótló tanúk ki nem hallgattattak . . . A panaszos zselléreknek volt földesuraik irányábani viszonyát tüzetesen megállapító bírói ítéletek eddigelé nem léteznek. Állíttatik ugyan, hogy több helységekre nézve a tagosítási perek be vannak végezve, amenynyiben azonban ezen perek még a cs. kir. úrbéri bíróságok felállítása előtt tárgyaltattak, azokban előreláthatólag a kérdéses zsellérekre nézve határozatok alig foglaltatnak, mert az úrbéri pátensek előtti időkben a megváltás alá eső telkek ismeretesek nem lévén, az úrbéri perek csak a szorosan vett úrbéresekre szorítkoztak, — a zsellérek két másik osztályát pedig érintetlenül hagyták. Egyébiránt az sem lehetetlen, hogy az 1848 előtt bevégzett úrbéri rendezés vagy tagosítás után is támadhatott új, szorosan vett úrbéri viszony . . . A most kéznél levő adatokbul is azonban annyi kiderül, hogy a következmények sem a birtokosság azon kívánatának alaposságát, miszerint a kérdéses zsellérek mindnyájan puszta haszonbérlőkül tekintessenek, sem a vármegyei kormányzó véleményének helyességét, miszerint az összes zsellérek szorosan vett úrbéresekül kijelentessenek, igazolni alig fogják, s inkább feltehető az, hogy közöttük mind a három osztálybeliek találtatnak, s hogy nagyobb része valószínűleg a 19. §. határozata alá esend. Egyébiránt ennek kimondására jelenleg alkalom és szükség nincsen, mert ez az eddig hiányzó rendes fokozatos közigazgatási végzések által lészen minden egyes felmerült panaszos esetre nézve eszközlendő. Szintoly kevéssé látszik annak szüksége fennforogni, hogy a vármegye kormányzója indítványa szerint ezen zsellér-ügy jelen elintézése tekin10 Pénzes, majorsági, szegődményes. Azokat érti, akiknek a földesúr örök időkre, vagy a férfiág kihaltáig engedett át földet, évenkénti bér vagy szolgáltatatások fejében. 11 Ezek és az alábbi aláhúzások minden valószínűség szerint a kancelláriai előadó kezétől származnak.