Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

187 1862 április—november A GUTÁI ELLENSZEGÜLÉSEK a) 1862 április 10. — Komárom Ambrózy János főispáni helytartó jelenti gróf Pálffy Móricnak, hogy a gutaiak elfoglalták az uradalomtól a kisebb királyi haszonvételeket, a nádlást és az erdőt. ,,A gutaiak már múlt évben elfoglalták az esztergomi érsekséghez tartozó kisebb kir. haszonvételeket, nádlásokat és erdőt, melyek visszafoglalása végett a legközelebbi időben lelépett megyei bizottmánynak a nagyméltóságú helytartótanács által katonai karhatalomnak igénybevétele megengedtetett, mi azonban a komáromi várőrség csekély létszáma végett akkor nem volt kivihető. A szünet nélkül dacoskodó gutaiak megzabolázása s az uradalomnak jogaiba leendő visszahelyeztetése végett a katonai karhatalom a nagyméltóságú helytartótanács által újra megengedtetett, mely visszahelyezési végrehajtás végett ezen megye első alispánja éppen f. hó 8-án kezdte meg Gután működését. Kötelességemnek tartván Nagyméltóságodat az események folyamáról tudósítani, van szerencsém e tárgyban éppen most érkezett alispányi jelentésnek mássát alázatos tisztelettel felterjeszteni, melyből kivenni méltóztatik, mikép a gutaiak sok évek óta beléjök rögzött eszme mellett vívnak, s a katonai karhatalomnak is ellenszegültek, amint ebből látszik a főcinkosok szám szerint 21-en elfogattak és a haditörvényszéknek általadattak. Amint tudomásomra jött, a nép azóta csendesebb. A későbben történendőkről jelentésemet tenni el nem mulasztandom." (518. eln. sz.) 1862 máj. 14-én tizenhárom lakost elfogtak, mert az 1848-ban teljesített szolgáltatásokért járó kártérítést követelték. Másnap Nagykikindán, a kerületi tanács épülete előtt a mokrini lakosok kb. 150 főnyi tömege követelte az elfogottak kiadatását. A tüntető tömeggel szemben katonai karhatalmat vezényeltek ki. (Htt. eln. 1862 IV. A. 10686) A Bács-Bodrog megyei Almáson valóságos zendülés történt, amikor 1862 márc. 3-án letartóztatták a város bíráját, Horváth Jakabot, mert az rávette a népet, hogy küldöttséget menesszenek Pestre a földesuraság elleni rírbéri per ügyében, holott a per már be volt fejezve, s az ítélet végrehajtva. A letartóztatás Inrére a nép fejszékkel, vasvillákkal felszerelve a városházára rohant, kiszabadította a bírót, fenyegető kijelentéseket tett a földesúr ellen és a kiküldött járási esküdtet menekülésre késztette. Ezután kilökték a városházáról a jegyzőt, annak segédjét és egy csendbiztost, mert őket tették felelőssé a történtekért. A zendülés megfékezésére Bajáról, Szabadkáról és Vaskútról indítottak útba katonaságot. (Htt. eln. 1862. XIII. 6278)