Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

1864 október 3. — Sopron A városi tanács jelentése a helytartótanácsnak a helybeli pincér egyletről. ,,A f. évi szeptember 8-ról 59104. sz. a. kelt kegyes intézménnyel az itteni pincérek, szállodaszolgák és marqueurök által felállított betegápoló egyletnek átidomított alapszabályai nekünk oly felhívással küldettek vissza, hogy azon körülményt, vájjon nem lehet-e s mily módozatok alatt, a fennebbi eddig külön fennállott egylet körüli teendőket az illető ipartársulat teendőivel egyesíteni, vagyis az érintett egyletre nézve megállapított határozmányokat azon ipartársulat általános alapszabályaiba belefoglalni, mely ipartársulatnak a pincérek, szállodaszolgák és marqueurök tagjai vagy hozzátartozóinak tekintetnek, fontolóra vévén, oda hatni igyekezzünk, hogy ezen kívánatos egyesülés létrehozassék, az illető ipartársulat általános alapszabályai akkint módosíttassanak, s helybenhagyás végett felterjesztessenek. Ezen kegyes meghagyásra van szerencsénk a következő alázatos jelentést tenni: Nevezettek már 1842. évben alakították maguk között azon egyletet, melynek célja részletes befizetések által azon költséget előteremteni, mely szükséges arra, hogy azon esetre, ha valamelyikök megbetegszik vagy elhal, a helybeli magánosok és a céhek által fönntartott betegházban egy külön szobában gyógyápolást nyerjen s illetőleg tisztességesen eltakaríttassék. Ezen egylet alakítását itt helyütt azon körülmény idézte elő, hogy itt a korcsmárosok és kávéfőzők soha céhet vagy ipartársulatot nem képeztek, pedig azon okból, mert majd minden nagyobb korcsma illetőleg vendégfogadó és kávéháztulajdonos nem maga vezeti üzletét, hanem bérbe adja, ennél fogva természetesen sem az illető jog tulajdonosának, se pedig az ideiglenes bérlőnek érdekében nem fekszik bizonyos céhnek tagjává lenni. E viszony még mai nap is változatlanul fönnáll, s ennél fogva mindekkoráig sem létezik korcsmáros és kávéfőző céh. Ily körülmények közt a Nagyméltóságú Főkormányszék abbeli javallata, hogy a kérdéses egylet ügyei gazdáik ipartársulata teendőivel egybeolvasztassanak, kivihetetlen valami, mert a korcsmárosokat és kávésokat ipartársulatba összehozni itt helyütt lehetetlenség. Egyébiránt itt nem egy új egylet alakítása forog kérdésben, hanem csak egy már 1842-ben alapított, azóta mindig folytonosan mindekkoráig zavartalan fönnállott és voltaképp mind az alakítók díszére, mind a tagok különös javára szolgáló egylet alapszabályainak igen csekély módosítása, mely módosítás lényegében nem áll másból, mint a befizetési részletek fölemeléséből, miután azon csekély részletek, melyek 1842-ben