Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

let főispánja útján a pesti katonai kerületi parancsnoksághoz került fel, az utóbbi pedig ez ügyben a miniszteri biztoshoz intézett kérdést, tekintettel arra, hogy aggá­lyosnak látta a kérelmezőnek hosszas kinntartózkodását ebben az országban. Koller miniszteri biztos a következőket válaszolta: „In Erledigung der mir . . . mitgeteilten Acten . . . beehre ich mich . . . diensthöflich zu erwidern, dass es meines Erachtens weniger rätlich sei, jemanden für die Schweiz, welche jetzt —und besonders die Cantone Vaadt, Genf und Bern — der Brennpunkt und Sammelplatz aller politisch compromittirten Individuen ist, eine Erlaubnis zum län­geren dortigen Verweilen zu bewilligen ; vielmehr wäre der Bittsteller im Wege der k. k. Gesandtschaft aufzufordern, sich sogleich in die k. k. Erbstaaten zu verfügen, woselbst er — ginge von Seite der Gesandtschaft ein beschwerender Bericht über sein dortiges Verhalten ein — in mittel­barer polizeüicher Aufsicht insolange zu stellen wäre, bis er sichere Zeichen seines ruhgen Verhaltens von sich gäbe." (Minthogy Svájc a politikailag kompromittáltak gyülekező helye, nem tanácsos a hosszabb ott-tartózkodást engedélyezni. A kérelmezőt fel kellene szólítani a hazatérésre, és — ha a követség terhelő jelentést ad róla — közvetett rendőri felügyelet alatt tartani mindaddig, amíg nyugodt magaviseletének biztos tanújelét nem adta.) Német nyelvű fogaim. Pesti min. bizt. 1850. 153. 1853 júl. 17-én a belügyminisztérium, kereskedelmi minisztérium és legfel­sőbb rendőrhatóság közös rendeletet adott ki, amely megtiltja, hogy belföldi kézműves­legények és a velük egy elbírálás alá eső gyári munkások vándorlás címén Svájcba utazzanak. A magyarországi kormányzóság júl. 28-án közölte ezt a rendeletet a hely­tartósági osztályokkal, azzal az utasítással, hogy annak pontos betartásáról gondos­kodjanak. (Budai ht. o. eln. 1853. 2213.) Ugyanez év okt. 19-én újabb kormányren­delettel megengedték, hogy az olyan Svájcban tartózkodó hazai kézműveslegények, akiknek az útlevelét az osztrák követség vízummal látta el, nov. 30-ig visszatérhessenek hazájukba. (Uo. 3640.) De nemcsak a Svájcba való utazást tartották ,,aggályosnak". Bach 1851 jan. 27-én bizalmas rendeletben közölte Geringerrel, a magyarországi helytartóság vezetőjével, hogy hír szerint az iparegyletek a londoni ipari kiállításra kiváló segéd­munkásokat is szándékoznak kiküldeni. Minthogy London a forradalmi propaganda központja, és értesülése szerint a szociáldemokraták már készülnek is arra, hogy az oda érkező segédmunkásokra befolyást gyakoroljanak, elrendelte, hogy az útlevelek kiadásánál szigorúan tartsák be a vonatkozó rendelkezéseket, s ezen felül fektessenek fel nyilvántartást mindazokról a munkásokról, akik Londonba útlevelet kérnek (még ha azt nem is kapják meg) s azt neki havonta terjesszék be. (GG. 1851. 2686. 225.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom