Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

A vizsgálóbizottság azt javasolja, hogy a nép előtt gyűlöletes finánceljárást — addig is, míg a sérelmeket országgyűlés orvosolja — minden megyében függesszék fel, s hogy Nagykőrös városából távolítsák el a katonaságot, amely a községre terhes és legutóbbi barbár eljárása miatt a lakosság ellenszevével találkozik, s a napokban bekövetkező tisztújítás különben is feleslegessé teszi. A nép által választandó új községi tisztikar az ideiglenesen szervezett lovas polgárőrséggel együtt fenn fogja tudni tartani a rendet. A fináncok még a vérengzés estéjén Szolnokra menekültek, azokat nem tudta a bizottság kihallgatni. A vérengzést előidézett vértes főhadnagy ellen vegyes bizottság előtt kellene eljárást indítani, hogy őt ,,a véres bűntény nagyságához képest kellő szigorú büntetésben s mielőbb részesítsék". Magyar nyelvű e. t. — Htt. Rendőri o. 1861. 19. k. 337. tt. (225. tt.) A vizsgálóbizottság elnöke Zlinszly György volt. Nyáry Pál, Pest megye első alispánja, a javaslatnak megfelelően katonai és polgári vegyes bizottság kiküldését indítványozta az országos hadifőparancsnokságnak, a nagykőrösi zavargás keletkezésének és az egész baleset lefolyásának kinyomozására. A hadifőparancsnokság azonban nem látta szükségesnek ilyen bizottság kiküldését. A csendháborítás ügyében a kecskeméti megyetörvényszék indított vizsgálatot.

19 (Uo. 272 tt.) 155 1860 december 7. — Vác A 6/7. csendőrszázad első szakaszparancsnoksága jelenti az ezredparancsnokságnak, hogy Szilágy községben a parasztok fellázadtak az elöljáróság ellen. Kiküldött egy őrsöt Szilágyba, karhatalmi célból, de az dolgavégezetlen tért vissza, mert az illetékes tisztviselő a vizsgálattételre nem jelent meg. Az örs a következőket jelentette : Vasárnap, 2-án, az istentisztelet végeztével egy Öreg Simon József nevű paraszt az oltár elé állt s lázító beszédet tartott a néphez. Azt 19 1861 január 13-án Máramarosszigeten történt összetűzés a lakosság és a pénzügyőrség között, Várady Gábor másodalispán közbelépésének azonban sikerült meggátolnia a komolyabb következményeket. A lakosokat az ingerelte fel, hogy a fináncok a szolgabíró vagy városi tiszt kísérete nélkül, csupán katonai segédlettel vonultak ki, a dohányt áruló szekeresek készletét lefoglalni. Azt mondották : „bizonyosan szabad a dohányárulás, azért nem jött velők senki". Karókat ragadtak és így készültek elverni a helyszínről a pénzügyőröket és katonákat, amikor az alispán közbelépett. (Breznay Pál városi tanácsos jelentése a polgármesterhez, a zavargás napján. Htt. eln. 1861. IV. A. 767) Orosházán februárban éleződött ki a helyzet a lakosság és a pénzügyőrség között: a lakosok megtagadták a hús- és borfogyasztási adó lerovását; a szolgabíró és a községi elöljáróság viszont megtagadta a pénzügyőrségnek a hivatalos segélyt. (Htt. eln. 1861. XI. 2183)