Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
erélyes teljesítéséhez." Majd ha a megyék a kormányzatot tettleg kezükbe vették, bocsát ki újabb rendeletet. 15 Magyar nyelvű e. t. - Fogaim. Htt. eln. 1860. XI. 3613. (7509) d) 1861 február 25. — Bécs Szőgyény László alkancellár elnöki levélben közli a tárnokmesterrel, hogy a pénzügyi hatóságok ezután az adót szükség esetén katonai karhatalommal fogják behajtani. „A pénzügyi ministernek folytonos panaszai és abbeli tudósításai, hogy a különféle adónemek az országban megtagadtatnak, vagy csak hanyagul fizettetnek, szükségessé tévén a főispánokat és az egyházi megyék kormányzóit azon állapotnak az egész birodalom fennállását veszélyeztető következéseire figyelmeztetni, és őket hatáskörükhöz képesti ellenműködésre felszólítani, egyúttal egyetértőleg a pénzügyi ministerrel elhatároztatott, miszerint az adóbehajtás ezentúl kényszerítő eszközökkel is vitessék véghez : mely célból a pénzügyigazgatóságok arra leendnek felhatalmazva, hogy körükből egyes, tapintatuk és mérsékeltségükről ismeretes, szakavatott, az illető vidék anyai nyelveiben jártas egyéneket küldhessenek ki, kik szükség esetére karhatalommal ellátva, az eddig fennállott szabályok szerinti végrehajtást eszközöljék." (165. eln. sz.) 15 Katonaság alkalmazására csak Bars megyében került sor ; a megyefőnök kérésére Majláth összesen 100 főnyi karhatalmat küldött a lévai, verebélyi és aranyosmaróti járásokba. Ezt is visszavonta azonban az új főispán előterjesztése folytán, „midőn az feladatát már részben teljesítette, részint annak további ottmaradása a megyei szervezet tekintetéből komoly bonyodalmakra szolgáltatott volna alkalmat". A pozsonyi pénzügyigazgatósági osztály ugyan dec. 19-én Nógrád, Hont és Nyitra megyékbe, s Pozsony városába is sürgette katonai segély kirendelését, ezt azonban Majláth megtagadta, mert a kérést nem látta eléggé indokoltnak. (Htt. eln. 1861. XI. 1132) Bars megye főnöke katonai segélyt kérő felterjesztésében — 1860 dec. 3-án — előadta, hogy a nyílt ellenszegülés leginkább azokban a járásokban mutatkozik, amelyekben a nemesi birtok túlnyomó, „ugyanazon időben, midőn Bars megyének paraszt és napszámos által lakott felső része jelentéktelen adóhátralékot mutat fel". A rendes végrehajtási mód alkalmazása ezekben a járásokban eredménytelen maradt, mert a zálogolt tárgyakat senki sem veszi meg. ,,E körülmények közt a legutóbbi időkben a parasztok is oda nyilatkoztak immár, hogy adójukat ők se fogják többé fizetni, ha az az uraktól be nem hajttatik." (1017. sz., Htt. eln. 1860. XI. 7228) A pénzügyminiszter panaszt tett Vay Miklós kancellárnál amiatt, hogy az országos pénzügyigazgatóság által kért katonai segély alkalmazását a helytartótanács megtagadja. (Htt. eln. 1861. XI. 1132)