Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
119 1860 augusztus 24. — Buda A budai országos törvényszék Táncsics Mihály perének főtárgyalása alkalmából a helytartóságtól biztonsági intézkedések megtételét kéri. 10 A Táncsics Mihály és társai elleni felségárulási per főtárgyalását augusztus 28-ára és az azt követő napokra tűzték ki. Közbiztonsági szempontból ez a tárgyalás zárt lesz. Hírek szerint ez ellen az intézkedés ellen tüntetés készül, azért, hogy a tárgyalás nyilvánosságát kierőszakolják, vagy legalább a vádlottat ovációban részesítsék és a tárgyalást zavarják. Tekintettel arra, hogy éppen Táncsics volt az, aki már 1848 március 15-én Budán a tömeg erőszakos fellépése következtében az ellene indított büntetőjogi eljárás következményeitől megmenekült, valamint a jelen viszonyokra, arra kéri a helytartóságot, hogy a szükséges biztonsági intézkedéseket a tárgyalás zavartalan lefolyása érdekében tegye meg. (1114. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - Öht. eln. 1860. IV. N. 3083. Benedeknek, hogy Seeberg báró szerint Nógrádban biztosra remélik, hogy Budán 20-án felkelés fog kitörni, s ennek következtében a politikai viszonyok megváltoznak az országban. A bárónak azt a tanácsot adta intézője, majorsági embereivel szemben ne hangoztassa most jogigényeit, mert rövidesen eldől, hogy érvényt lehet-e azoknak szerezni. Pestről érkezők azt a hírt terjesztették vidéken, hogy egy magas egyházi méltóság eloszlatta a pesti nép kételyeit az irányban, hogy felkelés esetén a katonai erővel szemben nem tudna helytállni, s késznek nyilatkozott arra, hogy a népet a fegyveres erővel szemben az oltári szentséggel védelmezze meg. (289. res. sz., Öht. eln. 1860. IV. A. 2599) A kassai rendőrfőnöknek azt jelentette egyik konfidense, hogy Zemplén megye északi részében a nemesek már nem mernek tollas kalapot hordani, mert a parasztok között az a híresztelés terjedt el, hogy azért viszik őket katonának, mert az urak tollat, atillát, szűk nadrágot és sarkantyút hordanak. A parasztok ennek következtében már kezdenek fenyegetően fellépni, ami a nemeseket annál is inkább megfélemlítette, mivel az 1831. évi koleralázadás is erről a vidékről indult ki. (557. pr. sz., Öht. eln. res. 1860. 87) Az Esztergom megyei Dágon pedig október elején egy leszerelt katona azt a hírt terjesztette el, hogy személyesen beszélt Benedek magyarországi kormányzóval, s az kijelentette neki, hogy a plébános részére nem kötelesek többé ingyen mezei munkát végezni. A lakosok örömittasan vették a hírt tudomásul és azonnal megtagadták a papnak a további munkát. A megyefőnök a leszerelt katonát bebörtönöztette. (Öht. eln. 1860. XIII. 5274) 10 Táncsics Mihály a szabadságharc bukása után rejtőzködni volt kénytelen egészen addig, míg végre 1857-ben amnesztiában részesült. Szabad mozgása azonban nem tartott sokáig : 1860 márc. 15-re virradó éjjel elfogták, mert úgy látszott, hogy szerepe volt az egyetemi ifjúság által tervezett márc. 15-i tüntetés előkészítésében és bizonyos forradalmi kiáltványok terjesztésében. Táncsics és az egyetemisták perében az előzetes kihallgatások március hó folyamán megkezdődtek, a végtárgyalásra azonban csak aug. 28-án és a következő napokon került sor. 17 Munkás- és parasztmozgalmak
