Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
A mostani kormánynak nem engedelmeskedünk llAdót — kivévén a községit — nem fizetünk, s minden árverelt vagyon megvevőt hazaárulónak nyilvánítva büntetünk. Értesítjük erről különösen a szabaddá lett nép millióit, hogy papjaink, volt földesuraink velünk egy értelemben vágynak, s azokat, kik hamis híreket terjesztenek, hogy dézmát, robotot vissza akarnák állítani, csak azért, hogy szakadást eszközöljenek, az ilyeneket, mint szabadságunk ellenét üldözzük, s a kormány ígéretei és csábításainak többé hitelt nem adunk. l-együnk egyek, legyen minden néposztály, vallásfelekezet és nemzetség közt bizalom, egyetértés és szabadságra törekvés!!! A haza millióinak az egy erkölcsi célra, szabadságra, jobblétre törekvő egyesült akaratát minden európai törvényes kormány tiszteli, s ha általánosan nyilvánul, pártolni is fogja. A bánáti és tótországi több felszabadult községek elöljárói." Nyomtatvány Öht. eln. 1860. IV. o. 2717. (4426) A fenti röplap nyomtatott példányait elsősorban Abauj-Torna megye községeiben terjesztették, 1860 augusztusában — szeptemberében, de Zemplén megyében, sőt Borsodban is találtak belőle. Marx kassai rendőrfőnök elsősorban Pálkövy sárospataki professzorra gyanakodott, aki szerinte összeköttetésben állott a londoni forradalmi bizottmánnyal, 8 meg Bajusz ügyvédre. A sárospataki nyomdában többszörös házkutatást tartottak, de eredménytelenül. Bajusz és Pálkövy szerzőségére sem volt bizonyíték, a postán szétküldött röplapok borítékain a címzés írása nem az ő kezüktől származott. A politikai és rendőri hatóságok tehetetlenek voltak: nemcsak a szerzőnek, a terjesztőnek sem sikerült nyomára bukkanniok, bár egy kassai kereskedősegéd pontos személyleírást is adott arról a kanászruhás egyénről, aki egy röplapot az utcán a markába nyomott. Hiába kérte a rendőrminisztérium is Benedek táborszernagyot, tegyen meg mindent a forradalmi felhívás eredetének kiderítésére, az eredmény csak az volt, hogy Pálkövyt és Bajuszt ezután szorosabban szemmel tartották, a sárospataki nyomdára pedig még jobban felügyeltek (lásd az idézett 2717. sz. convolútumot). Ugyanez volt a helyzet a „Barátaink, polgártársaink" című, az előbbihez hasonló tartalmit forradalmi röpirattal is, amelyet Szabolcsban, Zemplénben, Abaújban, Borsodban terjesztettek, (öht. eln. 1860. IV. O. 3422) Szeptemberben a következő szövegű forradalmi röpirat bukkant fel: „Minden cs. k. hivatalnoknak, kezdvén a kisbírótól, felfelé a helytartóságig szól. Ezennel rendeljük és meghagyjuk Önöknek, hogy miután eddig minden tettei oda mutatnak, hogy a népet zsarolják, tehát hogy az többé ne történjen, lánc és oszlop minden ilyen zsaroló részére 1860. év október 30-án készen fog lenni. Kelt Bukaresti Forradalmi Bizottmány tagjai, 860 september 11-én." A rendőri nyomozás ez esetben eredményre vezetett. Marx kassai rendőrfőnök azt jelentette Benedek táborszernagynak október 20-án, hogy kiderítették a plakát szerzőjét, Bodnár Boldizsár baktai földbirtokos személyében. A törvényszék elfogató parancsot adott ki ellene; rajta kívül ekkor már kilenc egyén volt vizsgálati fogságban a kassai törvényszék előtt, forradalmi kiáltványok terjesztésének vádjával terhelve. (Öht. eln. 1860. IV. O. 4569. - 5642) 8 Mazzini ún. „Központi Demokrata Bizottmánya". Erre vonatkozóan lásd a 69. sz. irat. 1. sz. lábjegyzetét.
