Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Figyelemre méltó emellett az alsóbb néposztályoknak a vagyono­sokkal szembeni ellenséges indulata. Elsősorban a volt jobbágyok és földesuraságaik közötti viszony rejt magában veszélyeket: a függőben levő úrbéri perek, a tagosítás, erdő és legelő kérdése s az, hogy a nagy­birtokosok sokszor kíméletlenül hajtják be a községeken követelé­seiket. A pozsonyi kerületből ezért nem volna tanácsos teljesen kivonni a katonaságot, és az ellenség ellen vezényelni. 2 (2316. pr. sz.) Német nyelvű e. t. - M. C. G. geh. Pr. 1859. 594. (727) 112 1859 május 24. — Szeged Schimmelpfennig őrnagy, a 46. gyalogezred pótzászlóaljának parancs­noka jelenti gróf Haller Ferencnek, a kormányzó adlátusának, hogy az újoncok közül többen megszöktek. Ismételten újoncszökések fordultak elő. Tegnap a parancskiadás és a takarodó közötti időben hat újonc tűnt el, ezek sem tértek vissza. A csendőrséget értesítette a szökésekről. Feltűnő, hogy valamennyi szökevény a kalocsai járásból való. A megyefőnököt is értesítette, hogy a politikai hatóságok figyelmét felhívja az olyan fondorlatokra, amelyek esetleg e szökések mögött rejlenek. (61. res. sz.) Német nyelvű másolat. — M. C. G. geh. Pr. 1859. 788. Május hó folyamán 11 újonc szökött meg a fenti zászlóaljtól. Közülük július közepéig hatot, majd később további kettőt sikerült a hatóságoknak elfogniok. 3 2 A háború kitörésének híre azonnal megnövelte a parasztok reményeit : ezt mutatják a folyamatban volt úrbéri egyességi tárgyalások is. Kiskőrösön május 9-én egyezkedési tárgyalások voltak a község és a földesuraság között, a kecskeméti úrbéri bíróság kiküldöttjének elnökletével. A község a maga nevében tizenegy meghatalmazottat választott a tárgyalásokra. Amikor azonban a meg­hatalmazás aláírására került volna a sor, a lakosság egy része megtagadta az alá­írást, azzal az indoklással, hogy a hadihelyzetben talán kegyelmi úton elengednék nekik a tehermentesítést. Ezért a tárgyalásoknak több évre való elhalasztását követelték mondván, hogy nem akarnak úgy járni, miként azok, akik 1848 előtt a földesúrnak egyesség alapján megváltási összeget fizettek ki, amit később nem írtak nekik jóvá. (M. C. G. geh. Pr. 1859. 594-740) A keceliek sem voltak hajlandók többé a földesúrral egyezkedni. „A világ úgy is fordulhat, a fizetés elmúlhat" — mondották. (Uo. 823) A Bihar megyei Kis­gyante községében is éppen ekkor folytak az egyességi tárgyalások, s azok állítólag sikerre is vezettek, mégis amikor az aláírásra került volna a sor, a lakosság azt megtagadta, azzal az indoklással, hogy a szöveg nem felelt meg mindenben az általa kötött egyességnek. A hatóságok az ilyen esetekben tehetetlenek voltak, az egyesség megtagadása az egyezkedő feleknek jogában állott. (Uo. 742) 3 Az olasz hadszíntérre útbaindított csapatok hangulata Habsburg szem­pontból nem volt a legmegnyugtatóbb. Schwarzenberg Frigyes tábornok már május 2-án figyelmeztette Podolsky pozsonyi rendőrfőnököt, hogy az átvonuló

Next

/
Oldalképek
Tartalom