Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Április 11. A komáromi megyefőnök a következő pontokba foglalt javaslatokat tette : 1. Járjon közbe a helytartósági osztály a hercegprímásnál annak az érdekében, hogy az — a szigorúan törvényes út mellőzésével — kössön békés úton egyességet Guta községével, a legelő elkülönzésére. 2. Ügy véli, hogy a gutái ellenszegülés nem ütközik a büntetőtörvénybe, és az ellenszegülők ellen a legcélszerűbb politikai' úton eljárni. 3. Kéri, hogy engedtessék meg neki, olyanokkal szemben is testi fenyítést alkalmazni, akik a törvény értelmében ilyennel nem büntethetők, hogy ezáltal elriasztó példát szolgáltasson. A helytartósági osztály az első pontban foglalt javaslatot nem tartotta célszerűnek, tekintettel arra, hogy az ügy felsőbb helyen tárgyalás alatt állott. A második pontra vonatkozólag a megyefőnök újabb jelentése közölte, hogy időközben az államügyészség egy bizottságot küldött Gutára, a tényállás büntetőjogi úton való felvételére. A harmadik kérést nem állt módjában teljesíteni.

41 (1589. pr. sz.) Német nyelvű e. t. — M. C. G. 1859. XXI. C. 2225. 110 1859 április—május A NAGYSALLÓIAK ELLENSZEGÜLÉSE A LEGELŐELKÜLÖNZÉSSEL ÉS TAGOSÍTÁSSAL SZEMBEN *) 1859 április 29. - Léva A szolgabírói hivatal jelentése Bars megye hatóságához a Nagysallón észlelhető nyugtalanságról. A nagysallói lakosok egy idő óta feltűnően nyugtalan szelleműek. Nemrég — amikor az aranyosmaróti úrbéri bíróság a tagosítás előkészítése végett kiszállt a községbe — a lakosck a község bírájának ösztönzésére még egyességet kötöttek az uradalommal. A lakosság kisebbik része azonban nem ment bele az egyességbe s néhány nap múlva a többi 41 Guta község évtizedekig harcolt a prímási uradalom ellen, jogai biztosításáért. Az ügyére vonatkozó valamennyi lényeges iratot összegyűjtötték és évről évre továbbvitték : az iratok útját a pozsonyi helytartósági osztály, majd a helytartótanács, végül pedig a belügyminisztérium segédkönyveiben egészen 1902-ig lehet nyomon követni. Minthogy a belügyminisztérium e korbeli iratai -elégtek, minden valószínűség szerint ezek az iratok is elpusztultak.