Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

Wir können durchaus keine Pachtgründe annehmen, weil wir dieselben erst urbar machen müssten, und hiezu nicht die nötige Zeit haben, indem wir den ganzen Tag auf der Arbeit sind, übrigens auch befürchten müssen, dass uns der Grund, wenn wir denselben urbar ge­macht haben, wieder weggenommen werden wird. Franz Raner Franz Maltzl Karl Schneider Franz Grafenberger Franz Bido Somit wurde das Protokoll geschlossen und gefertigt. Datum u. s. Martina k. k. Hof rat. J. S. Jäger k. k. Kreiskanzlist als Schriftführer." (Az udvari tanácsos megkérdezte a munkásokat, hajlandók-e szépszerivel átadni földjüket a vasúttársaságnak. Erre azok ezt válaszol­ták : Nem áll módunkban a tőlünk kívánt földekről a felajánlott megvál­tási összeg ellenében lemondani, mert e birtok nélkül e hegyes, félreeső vidéken nem tudunk megélni. — Ezután Martina közölte a munkások­kal, hogy a vállalat hajlandó számukra a kártérítési összegen felül földet olcsón bérbeadni. A munkások válasza ez volt: Béres földeket egyáltalá­ban nem fogadhatunk el, mert azokat először termővé kellene tennünk, arra pedig rá nem érünk, hiszen egész nap munkában vagyunk. Külön­ben is attól kellene tartanunk, hogy a földeket, miután termővé tettük őket, ismét elveszik tőlünk.) Német nyelvű e. t. - Temesvári 1857. Fasc. 13-217. 17323. Martina tehát nem tudott a munkásokkal zöld ágra vergődni. ,,Es war deutlich zu sehen, dass diese Leute versteckte Ratgeber an ihrer Seite haben und diesen blindlings folgen" — látszott, hogy titkos tanácsadóik vannak, akiket vakon követnek — irta Coroninihez intézett beszámolójában. A helytartóság ezek után szabad folyást engedett a kisajátítási eljárásnak. Az alsó hatóságok a kisajátítást el is rendelték, a munkások azonban fellebbeztek a döntés ellen, s így az ügy ismét a helytartóság elé került. Közben az új munkások egy része már meg is érkezett Steierlakra, s a vasúttársaság 1858 márc 3-án azzal a kéréssel fordult a helytartósághoz, sürgősen hozzon végzést az ügyben, mert az új jövevények elhelyezése a legnagyobb nehézségekbe ütközik, s ezek az üzem menetét is gátolják. (Uo. 1858. 3137) A helytartóság azonban egyelőre nem hozott végleges határozatot, hanem kiegé­szítő vizsgálatot rendelt el. Az elsőfokú végzés ugyanis csupán kártérítési összeg kifi­zetésére kötelezi a vasúttársaságot a munkásoktól kisajátítandó földekért, s nem szól az elvett helyébe más föld juttatásáról. A helytartóság ezért kötelezte az oravicai járási hivatalt annak kivizsgálására, vannak-e kárpótlásra alkalmas telkek a vállalat birto­kában, és átengedhetők-e ezek a munkásoknak ugyanolyan jogon, amilyen jogon a kisajátítandó telket bírják. (Uo. 1858. 3410) Az oravicai járási hivatal ennek foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom