Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

HELYZET ÉS HANGULAT 1 1849 november 8. — Pest Báró Geringer Karoly, Magyarország polgári ügyekben teljhatalmú császári biztosának első jelentése Bach belügyminiszterhez az országban tapasztalható hangulatról. Magyarországon a közhangulat az utóbbi időben örvendetes módon megjavult. A rend és nyugalom ismét helyreállt, legalábbis olyan mértékben, hogy a személyi és vagyonbiztonság nincs többé veszélyeztetve. Nagy részük van ebben a kerületi főispánoknak, akik közül különösen gróf Szirmay Sándort, gróf Forgách Antalt, Kapy Edét és gróf Cziráky Jánost emeli ki. Ők erélyes rendszabályokkal, s a nép kioktatása útján véget vetettek a volt jobbágyok „túlkapásainak". Leggyakrabban az ország északi részeiben fordult elő, hogy a parasztok a földesúri tulajdonjogokat megsértették. A parasztság egyébként örvend, hogy békében élvezheti az úrbéri terhektől való megszabadulásának eredményét; a Kossuth híveinek nagy tömege megtört és „belátja, hogy kezdettől fogva megcsalták és elárulták". A megyei nemesség ezzel szemben fájlalja, hogy előjogai áldozatul estek az egyenlőség elvének, s felpanaszolja, hogy közigazgatási autonómiájától is megfosztották, míg a szabad királyi városok annak még birtokában vannak. A nemesek arra hivatkoznak, hogy a városi elem — a városok anyagi és szellemi proletariátusa — vette ki részét legelsősorban a forradalomból, s hogy még most is ez az erjesztő anyag, amelyből esetleges jövő megmozdulások kiindulhatnak. Nem gondolnak azonban arra, hogy a városi proletariátus főként a birtoktalan és ősidőktől fogva zabolátlan megyei kisnemességből rekrutálódott, és hogy a városok — a kormány által nem támogatva — a megyék befolyása alatt állottak, s az onnan kiinduló agitációnak voltak kiszolgáltatva. Német nyelvű fogaim. - GG. 1849. 115.